Idegenforgalom sasszárnyakon: Albánia az 1990-es években még a teljes összeomlás állapotában volt, majd 30 év alatt bámulatos fejlődésen ment keresztül. A durrësi kikötőbe dubaji befektetők lapátolják a pénzt, Tirana belvárosa tele olyan új épületekkel, amik még Google térképen sincsenek fenn, hotelek, kaszinók nőnek ki a földből. Idén várhatóan másfélszer annyi turista érkezik az országba, mint a covid előtti utolsó évben. De most még olcsó, és nincs tömeg. Addig gyertek, amíg lehet!
1. TERMÉSZETI LÁTNIVALÓK
Hegyek, nemzeti parkok, a Skodrai- és az Ohridi- tó (mindkettőn másik országgal osztozik Albánia, előbbi Montenegróval, utóbbi Észak-Macedóniával közös), na meg a 476 km hosszú tengerpart, ami annyira van délen, mint pl. Nápoly vagy Puglia régió Olaszországban.
2. MÚLT ÉS JELEN ÖSSZEFONÓDÁSA
A sasok földje (ezt jelenti az ország neve albánul, Shqipëria) sok tekintetben ma is az a világ, amit Ismail Kadare könyveiből ismerhetünk. A sokszázéves kőhidak, a sziklás hegyoldalakon legelésző kecskék, középkori utcák ugyanúgy megtalálhatóak, mint a vakító mediterrán nap fényét ezerrel tükröző üvegpaloták.
3. BUNKEREK
Ameddig a Föld kerek, itt mindig lesznek bunkerek. Albánia-szerte láthatjuk a jellegzetes, kisebb-nagyobb betonkupolákat, Enver Hoxha paranoid fétisét. Összesen 173 ezret építettek fel az 1960-as, 70-es és 80-as években.
Tiranában két hatalmas bunkert múzeummá alakítottak, ezek a Bunk’Art 1 és 2, előbbi a város szélén van és képzőművészeti fészek lett, a másik meg bent a központban, és a közelmúlt történelmét mutatja be, le-és kihallgatásos installációkkal, a diktatúra sötét lenyomataival.
4. KÉZMŰVES HOLMIK A BAZÁROKBAN
Albánia olyan, mint a szőttesei: megannyi szín és szál kapcsolódik össze, ősi minták ismétlődnek, az eredmény tarka és szemet gyönyörködtető, az ár képlékeny.
Bazári majom jelen! Egyfelől irtózom a lehúzós rablósoroktól, másfelől van bennem egy atavisztikus késztetés hosszan bolyongani mindenféle színes-szagos helyeken.
Ma már meg tudom állni, hogy ne impulzusvásároljak (minél többet költözöl, annál könnyebb eljutni erre a szintre), de valami apróság azért szokott velem hazajönni. Szerencsére fűszerfüggő- és gyűjtő is vagyok, azok meg kis helyen elférnek… Így Albániából most qoftéhez összeállított fűszerkeveréket hoztam, meg mali, azaz hegyi teát. Ez nem más, mint a Sideritis syriaca, a sármányvirág, amit a piacokon, kis üzletekben vagy az út szélén nagy csomókba kötve, szárítva árulnak, de létezik filteres tea formában is. Sármányvirág bőségesen terem a mediterrán területeken, Görögországban is népszerű, sőt, itthon is lehet kapni, pl. Budapesten a körúti görög boltban.
5. AZ ALBÁN KONYHA
Ha egy albán főzni kezd, akkor nem fog spórolni sem a fűszerekkel, sem a hússal (marha, borjú, bárány, sertés, de szárnyasok is) vagy hallal (és más tengeri lényekkel). Gazdag a zöldség- és gyümölcshasználat, no meg az olívaolajé, elvégre mediterrán országban vagyunk.
Első körben a Rinia park melett, egy kifőzdében menüztünk, ami jó választás, ha megfizethető áron szeretnél olyat enni, amit a helyiek is szoktak. Sűrű, borsós-húsos levest és valamilyen mártásos csirkét kaptunk. Megkértem a pincért, hogy írja fel egy cetlire az ételek nevét, de nem tudom kibetűzni az írását (sóhajt és balra el).
Ha már a kajánál tartunk, két dolgot vétek kihagyni: az egyik a qofte (ejtsd: tyofte), hosszúkás alakú fasírtféle, a csevapcsicsa vagy a miccs albán megfelelője. Borjú-, bárány- és malachúsból készítik. A másik pedig a byrek (burek), a hússal vagy sajttal töltött forró péksütemény, ami az egész Balkánon népszerű, de minden vidéken kicsit máshogy csinálják. Persze, a hagyományokon túl is van gasztroélet, Tiranában például szó szerint belefutottunk (az eső elől) a Pastiçeri Nefelibe, ahol ilyen szuper sütiket fogyasztottunk:
6. AZ ISZLÁM KULTÚRA
Az iszlámot a törökök hozták erre a vidékre, aztán el is terjedt rendesen. Albánia mai lakosságának közel 60 százaléka muszlim (a keresztények aránya csak 17 százalék). Ennek megfelelően számtalan mecset, minaret és más szakrális épület fog az utadba kerülni, ha Albániában jársz.
Az épített örökség megcsodálásán túl tavasszal sikerült belecsöppennünk egy nagy eseménybe. Ez volt a Fitër Bajrami a ramadán vége, a böjt megtörésének ünnepe. 2023-ban április 21-ére esett, de mozgóünnep. Mivel épp akkor voltunk Tiranában, aznap felkeltünk reggel 6-kor, hogy megnézzük az eseményt. A Szkander bég tér zsúfolásig megtelt a hívőkkel, nem számoltam, de ránézésre több ezren vettek részt a szertartáson.
Albániában a szunnita iszlám mellett szúfi dervisrendek is működnek, közülük legjelentősebbek a bektásik és a halvetik.
7. BERAT
Térjünk rá a városokra és látnivalókra! Berat baráti: római, bizánci, szláv és török kultúra keveréke Albánia közepén. UNESCO világörökségi helyszín. Mangalem negyed házai ezer szemmel tartják az erre járókat.
Napjainkban Berat jelentős muszlim és bektási regionális központ; a festői városkát egyre több turista keresi fel. Tűsarkút igen kevés nő visel a 2400 éves település változatosan kopott vadmacskaköves utcáin…
Az egyik legérdekesebb épület (szerintem) a középkori városközpontban álló Halveti tekke, amely a halveti szúfi rendhez tartozott. A tekke a dervisek kolostorát jelenti, akárcsak a tettye szó, hogy “hazabeszéljek” kicsit Pécsre.
Tiranából kisbusz jár Beratba. A főváros központjából, a Történeti Múzeum háta mögötti megállótól az L5/B busz visz el a Terminaliig, ahonnan a vidéki járatok indulnak számos településre. Például a következő helyre is:
8. KRUJA
Tiranától 20 kilométerre északra találjuk Kruját, a nemzeti hős, Szkander bég (Kasztrióta György, Gjergj Kastrioti) sasfészkét. Kasztrióta György (cca. 1405 – 1468. január 17.) a legnagyobb albán történelmi személyiség, ő szervezte meg azt a harcos honvédő ellenállást, ami évtizedekig feltartóztatta a törököt.
A krujai Kasztrióta György Nemzeti Múzeum (Muzeu Kombëtar „Gjergj Kastrioti Skënderbeu”) középkorinak látszó épületét Pranvera Hoxha (Enver Hoxha lánya), Klement Kolaneci (P. H. férje) és Pirro Vaso tervezte, és 1982-ben adták át az egykori fellegvár területén.
A múzeum és a több mint 400 éves krujai Öreg Bazár bejárásán túl érdemes kicsit elbóklászni a hegyek irányába is, haverkodni a kecskékkel.
9. DURRËS
A tengerparton fekszik az ország egyik legnagyobb múltú városa, i. e. 627-ben korinthoszi dór gyarmatosítók alapították Epidamnosz néven, bár a terület már korábban is lakott volt.
A város közepén van a Balkán-félsziget legnagyobb és Albánia egyetlen ismert amfiteátruma, amit 1966-ban fedeztek fel, véletlenül.
A lakóházakkal beépített területen egy ember kutat ásott, beszakadt alatta a föld, elnyelt egy fügefát, és több környező ház is megroggyant. Harminc családot telepítettek ki azonnal, csak utána kezdődtek az ásatások.
A durrësi Nagymecset pár lépés csak a 2. században épült amfiteátrumtól. Az épület látogatható, a 90-es évek óta elvégzett felújításoknak köszönhetően újra régi fényében pompázik, miután a diktatúra évtizedeiben a vallásgyakorlás helyszíneit bezárták és/vagy átalakították, ez a mecset kultúrpalotaként funkcionált. Micsoda cinizmus volt ez a hatalom részéről…
Mick Jagger, John Lennon és Bob Dylan szobra a tengerparton áll. Régebben volt egy Tina Turner is, de őt ellopták. A parton hosszú sétány, a városközponttól kicsit kijjebb már strandokat is találni.
Durrës és Tirana közt van autópálya, a távolság kevesebb mint 40 km, a Teréz anya nemzetközi repülőtér is majdnem útbaesik. (Mindkét városból van menetrend szerinti buszjárat a reptérre.)
10. TIRANA
Szándékosan hagytam a végére a fővárost, mert hosszú lesz a lista, sokkal több itt a látnivaló, mint hinné az ember. A fentebb már említett Bunk’Art múzeumokon túl is számos élményt tartogat Tirana. A városnézést a legjobb a legnagyobb központi placcról ezdeni. Ha megállsz Szkander bég téren, és csak megnézed a város sziluettjét, azonnal képet kapsz Tirana sokszínűségéről. Régi és új, keleti és nyugati, történelmi és modern épületek egyvelege fogadja a látogatókat.
A hatalmas téren áll természetesen maga Szkander bég, mint lovasszobor, valamint a Nemzeti Történeti Múzeum, az 1822-ben épült Óratorony és a freskókkal gazdagon díszített, 1793-ra datált Et’hem bég mecset.
Innét kb. 500 méterre van egy másik nevezetes mecset, egy régóta épülő, látszatra kész, de még mindig nem átadott új csoda. Ha elkészül, a tiranai Namazgâh mecset (Nagymecsetnek hívják máris) lesz a legnagyobb mecset a Balkánon. A kupola 30, a minaretek 50 méter magasak, befogadóképessége 4500 fő.
Elkészült viszont a Piramida komplett felújítása. A tiranai piramist 1988-ban mint Enver Hoxha Múzeumot adták át. (Na, kik voltak az építészek? Hát megint csak Pranvera Hoxha, Klement Kolaneci, Pirro Vaso, valamint Vladimir Bregu.) A kommunizmus összeomlását követően 1991-ben konferenciaközponttá alakították. Az 1999-es koszovói háború idején az épületet NATO-bázisként használták, aztán csak úgy ott volt, ottfelejtve és rondán, mint elgázolt bolhás állat teteme az út porában. Végül egy 2018-ban indított projekt keretében mára kreatív technológiai és ifjúsági komplexum lett belőle, igényes térrel körbevéve. A felújított épületet 2023 májusában nyílt meg a nagyközönség számára. Áprilisban még ennyit lehetett látni:
Az oszmán kori Tímárok hídjától, ami alól elterelték a város folyóját, a Lanát, már nincs messze Teréz anya szobra.
A szkopjei albán családban született szentnek nagy kultusza van errefelé, a kék-fehér szobor pedig a modern megjelenésű Szent Pál-székesegyház előtt áll. A templom ólomüveg ablakain is megtaláljuk Teréz anyát, ill. II. János Pál pápát is.
A tiranai Nemzeti Galéria előtt álló Felhő (Reja) ugyanannak a japán építésznek Sou Fujimotónak a köztéri alkotása, aki a budapesti Zene Házát is tervezte.
A Felhő eredetileg a londoni Hyde Parkban állt, mint a Serpentine Gallery 2013-as pavilonja, az albán fővárosban 2016 óta látható és látogatható a fehér acélrudakból álló térkompozíció, ami lépcsős teraszaival közösségi térként is funkcionál.
Enver Hoxha egykori villája az Ismail Qemali utcában van. A diktátor 1975-től 85-ig, haláláig lakott itt. A rezidencia ma rendezvényhelyszín, a környéken fancy bisztrók sorakoznak.
Hangulatosabb ezeknél a Toptani család egykori erődje (Kalaja), ami ma tele van kis üzletekkel, kávézókkal és éttermekkel. A Toptani család nemcsak Albánia, de a Balkán egyik leggazdagabb famíliája. Krujából származnak, de már a 17. század óta Tiranában élnek. A Kalajával szemközt van a Toptani Shopping Center, aminek fölsőbb szintjeiről, az óriás üvegablakokon át jól rálátni a város szép és kevésbé szép szeleteire.
Ha meg mindezek után gyorsan lelépnél a természetbe, fel lehet menni a hegyre a kötélpályás Dajti Ekspresszel, vagy egyszerűen sétálni egy nagyot a város déli részén található 289 hektáros parkban (Parku i Madh Kodrat e Liqenit) és az ottani, váratlan méretű tó partján.
Látogatás ideje: 2023. április
roziutazik.hu 