Háború és béke a Balkánon: a függetlenségét 15 éve kikiáltó Koszovóra ma sem mondhatjuk, hogy a nyugalom szigete volna. Tájain a magyar történelem is visszaköszön, hiszen itt terül el Rigómező (a Koszovó név is a rigók földjét jelenti). A rigókat nem számoltam, de turista a fővárosban nincs sok, érthető módon. Szegény Pristina annyira csúnya egy város, hogy épp ez adja meg a báját.
Veszélyes-e jelenleg beutazni Koszovóba? Hogy Szerbia felől mi a helyzet, azt nem tudom, de délről jövet jó lesz vigyáznod, mert könnyen megtörténhet, hogy leszállsz a buszról Pristinában, az első utad az Ibába vezet, és halálra zabálod magad qoftéval… Vagy pleskavicëval, kaqik puléval (sült csirkével), suxhukkal (sült kolbásszal), mindössze 2-3 euróért. Olcsó húsnak itt egyáltalán nem híg a leve! Az 1987 óta üzemelő Ibát ezen a címen találod: 8 Pashko Vasa, Prishtina 10000. Jó kedélyű ember vár a pultban, nézzetek be hozzá, ha arra jártok.
A másik fő biztonsági kockázat, hogy a szépérzéked küld a bitóra.
A roziutazik bemutatja: a világ legrondább épülete
Ezen nincs mit szépíteni, nem is lehet. A jugoszláv brutalizmus mintapéldánya, a Koszovói Nemzeti Könyvtár jó eséllyel pályázhat a világ legrondább épülete címre. Tényleg brutális. 1982-ben épült, Andrija Mutnjaković tervei alapján. Belül mintha nem is ugyanaz az épület lenne… Amikor ott jártam, egy ifjú pár épp fotózkodott az egyik lépcsőn. Kívül meg békésen alvó kóbor kutya, ahogy azt kell a Balkánon. “Az Olvasók Börtöne: ide kerül, aki nem hozza vissza a könyvet időben.” – ahogy egy kommentelő írta az itteni bejelentkezésemre a Világcsavargó csoportban. (A cikk a galéria alatt folytatódik!)
A Koszovói Múzeum (Muzeu i Kosovës) egy történeti múzeum, az őskortól a dardán kultúrán át napjainkig ölelve fel a különböző korokat. Teréz anya hatalmas portréja tűzőkapcsokból készült, a felirattal: PEACE BEGINS WITH A SMILE, azaz a béke egy mosollyal kezdődik. Belépő nincs, csak free donation. Teremőr sincs, gondolom, be van kamerázva. A másodikon a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UÇK) egyenruhái és fegyverei számolatlan, sok közülük nincs is vitrinben, csak letéve a fal mellé. A helyiek nyilván nem viszik el, van otthon sajátja mindenkinek.
Sajnos nagyon kevés a magyarázó kiírás, angolul annál is kevesebb, érdemes külön utánaolvasni az ország történelmének. A múzeumban külön termet kapott Koszovó függetlenségi nyilatkozata és az ország szuverenitását elismerő államok zászlói. Köztük van a magyar is. (Ha már zászlók: Pristinában a koszovói mindenütt kéz a kézben jár az albánnal. Mellettük az USA és az EU lobogói.)
Koszovó függetlenségét a kikiáltás óta nem ismeri el Szerbia, de a világ 116 másik állama igen. A legutóbbi (2023. májusi) zavargások amiatt törtek ki, hogy az északi területeken élő szerbek bojkottálták az önkormányzati választásokat, így fordulhatott elő, hogy pl. a szerb többségű Zvečanban (és más településeken is) albán polgármestert sikerült megválasztani, minimális mennyiségű szavazattal.
Követem a híreket, de Pristinában most nem láttam jelét káosznak – gondolom, az északi részeken cifrább… Vagy a fene tudja, általában elefánt lesz a bolhából, mire a magyar sajtóban megjelenik valami a Balkánról.
A pristinai piacon nagyjából “mindent is” lehet kapni. A gyümölcs kifejezetten olcsó, a sárgabarack kilója másfél euró. (Koszovó hivatalos pénzneme az euró.)
A híres NEWBORN jelenleg NONEWBR, ahol a BR Broken Republic-ot jelent. A Newborn (Újszülött) Monument egy betűszobor, amelyet Koszovó függetlenségének napján, 2008. február 17-én állítottak fel az Ifjúsági és Sportpalota előtt. Eredetileg sárga volt a betűszín, de hagyományosan minden év február 17-én átfestik. Az emlékmű méretei: 3 méter magas, 24 méter hosszú, 0,9 méter vastag, súlya pedig 9 tonna.
Az út túloldalán álló, 5,5 méter magas HEROINAT emlékmű 20 000 különböző hosszúságú szegecse óriási női portrét ad ki. Minden szegecs egy-egy nőt jelképez, akit koszovói háború során erőszakoltak meg 1998-1999-ben. A Heroinat jelentése: hősnők. Sok nő volt aktív az UÇK-ban és az erőszakmentes ellenállásban is.
Akiknek komoly kultuszuk van Pristinában
Bill Clinton. Az Amerikai Egyesült Államok 1993-tól 2001-ig hivatalban lévő, demokrata elnökének szobra és hatalmas portréja érdekes látványt nyújt a panelházak közt. Van Klinton sugárút is. Igen, simán K-val.
Kalkuttai Teréz anya, az (egyébként szkopjei születésű) albán szent asszony. A róla elnevezett templom a városközpontban áll.
Ibrahim Rugova (Cerrca, 1944. december 2. – Pristina, 2006. január 21.) koszovói albán politikus, irodalomtudós. 1990 és 2006 között a Koszovói Demokratikus Liga (Lidhja Demokratike e Kosovës, LDK) vezetője, 2002-től haláláig Koszovó elnöke. Szoborként épp ott áll a Teréz anya templom előtt.
Adem Jashari (1955. november 28. – 1998. március 7.) a koszovói albán lázadók vezetője volt az 1990-es években. 1991-től Jashari részt vett a szerb rendőrség elleni támadásokban, mielőtt Albániába utazott katonai kiképzésre. 1997-ben a jugoszláv bíróság távollétében terrorizmusért ítélte el. Több sikertelen levadászási kísérlet után a szerb rendőrség támadást indított Jashari prekazi otthona ellen 1998 márciusában. Az ezt követő csatában Jasharin kívül 57 családtagja is életét vesztette. Jashariról nevezték el a pristinai Nemzeti Színházat, a pristinai nemzetközi repülőteret és az Adem Jashari Olimpiai Stadiont.
És nem hiányozhat a városközpontból Szkander bég sem, az albánok nemzeti hősének lovasszobra a sétálóutca végén, a kormányzati épület mellett áll.
A közlekedésről
Pristinába Szkopjéból mentem busszal. Kb. 2 óra a 90 km-es út, annak függvényében, hogy mekkora a forgalom a határon. Mindenkinek fel kellett írni a nevét és az útlevélszámát egy papírra, aztán a határátkelőnél ennek ellenére leszállni a buszról, egyesével odamenni a bódéhoz, pecsét (ha kéred), majd vissza a buszra. Pár száz méterrel odébb, a másik oldalon ugyanez. Amit nagyon bírtam: mikrobuszunk sofőrje a határ előtt nyomta a gázt, mint állat, és megelőzött egy nagy buszt, hogy ne kelljen megvárnunk, amíg x embert ellenőriznek.
Magyar állampolgárok személyivel és útlevéllel is beutazhatnak Koszovóba, akárcsak Szerbiába, csak arra kell figyelni, hogy ha útlevelet használsz az egyik országban, és kapsz pecsétet, akkor a másikba való belépésnél inkább a személyit mutasd fel, különben nem biztos, hogy beengednek (nyilván ez akkor él, ha nem a két ország közti határon vagy, de arra most nem érdemes menni, egyáltalán nem ilyen sima a beléptetés, mint Észak-Macedónia felől.) Indulás előtt nézz rá, mit mond épp a Konzuli Szolgálat!
Az online fellelhető buszmenetrendeknek ne higgy, az a tuti, ha megkérdezed az állomáson, és aztán sokkal előbb odamész, mint a tervezett indulás. Nekem az előzetes infók szerint lett volna reggel 7 meg 8 körül is buszom, de helyben kiderült, hogy aznap délelőtt csak egy megy, 10.10-kor… ami simán elindult 9.55-kor, szerencsére akkor már 20 perce rajt ültem, mert para volt, hogy tele lesz, és nem lesz jó kis egyes ülésem (kisbusz jár). Zökkenőmentes volt az odaút. Vissza 6-kor. 9 euró (Szkopjéban 550 dínár volt. Retúrt nem lehetett venni.) Pontos indulás, 1 óra 40 perc alatt lenyomtuk.
Összességében nagyon érdekes és izgalmas kirándulás volt – ha van rá lehetőségetek, szánjatok rá időt a Balkánon járva!
GALÉRIA:
Látogatás ideje: 2023. június 17.
roziutazik.hu 