Unod már az álomszép helyekről szóló utazási listákat? Akkor ez neked szól! A szürke megannyi elcseszett árnyalata. Némelyik olyan rusnya, hogy az már szép. A volt Szovjetunió és Jugoszlávia területén létrejött köztársaságokban, és általában az egykori keleti blokk országaiban máig érezhető a szocialista-kommunista éra hatása. Az építészetre, mint maradandó műfajra ez különösen igaz. Kelet-Európát sok szempontból lehet szegénynek nevezni, de ronda épületekben meglehetősen gazdag.
A szocialista–kommunista építészetre jellemzők a monumentális méretek, az ideológiai tartalom (pl. hatalom, haladás, közösség) hangsúlyozása, a funkcionalitás, valamint az uniformizáltság és a tipizálás. Gyakran keveredik benne a szocreál dekorativitása a modernista és brutalista elemekkel.
A modernizmus építészeti stílusa a XX. század elején alakult ki, és a díszítések helyett a funkcionalitást, az egyszerű formákat, a letisztult vonalakat, ill. a vasbeton, az acél és az üveg használatát helyezte előtérbe.
A brutalista építészetet a nyers beton (béton brut) használata, a masszív, monumentális formák, a funkcionalitás és a díszítések mellőzése jellemzi. Gyakoriak az erőteljes geometriai formák és a szerkezet láttatása.
A jugó áruház meg egy külön műfaj…
1. Zapadna Kapija Beograda (Belgrád, Szerbia)
Ezt az épületet kb. 25 éve pillantottam meg először a városon átutazva, s látványa máig ható, mély nyomokat hagyott a lelkemben. Mivel legutóbbi belgrádi látogatásomra az esőisten is elkísért, éreztem, hogy nem tudok jobb programot kitalálni, minthogy elzarándokoljak a jugoszláv brutalizmus szó szerint kiemelkedő példájához.
A 36 emeletes Zapadna Kapija Beograda (Belgrád Nyugati Kapuja) 1977-79-ig épült. A nagyobbik torony 117 méter magas, ebben ma is teljesen normális emberek laknak, a másik ki van belezve. Az ufó a tetején étterem volt egykor, ahonnan minden bizonnyal csodás panoráma nyílt Novi Beograd végeláthatatlan betonvadonjára.
A cikk nyitóképén is ez a csoda látható, még szebb szögből nézvést. A dupla toronyházat az Ulica Narodnih heroja 41 címen találjuk.
2. A Szlovák Rádió székháza (Pozsony, Szlovákia)
Az 1980-as évek közepén elkészült épület azóta is a Szlovák Rádiónak ad otthont. Állítólag az épület alakja befolyásolja az energiaáramlást, meg azt is beszélik, hogy a gízai nagy piramis mintájára építették. (Lehet, de akkor Egyiptomot csak képregényben látták. Egy olyanban, amit krumplipucolásra használtak.)
A rádiószékház, amelyet közösségi épület kategóriában a XX. század legjobbjának ítéltek Szlovákiában és amelyet 2017-ben nemzeti kulturális emlékhelynek nyilvánítottak, három építész alkotása, Štefan Svetek, Štefan Ďurkovič és Barnabáš Kissling rémálmodta meg. A belső teret Mária Skočková építész tervezte.
Ez a világ egyetlen olyan épülete, amely egy kisebb, fordított piramist rejt magában. A belső piramis 12 rugós acélkábelen függ, egy vasbeton maghoz rögzítve. Ez a „ház a házban” megoldás kivételes akusztikát biztosít a koncertstúdiónak, mivel a szerkezet elnyeli a nem kívánt zajokat és rezgéseket.
Egyébként itt található Szlovákia legnagyobb orgonája, amely 6373 síppal és 83 regiszterrel rendelkezik, és itt rögzítették a Nokia klasszikus polifonikus csengőhangjait.
3. Koszovói Nemzeti Könyvtár (Pristina, Koszovó)
A jugoszláv brutalizmus mintapéldánya, a Koszovói Nemzeti Könyvtár jó eséllyel pályázhat a világ legrondább épülete címre. Tényleg brutális. 1982-ben épült, Andrija Mutnjaković tervei alapján.
További képeket erről a megkapó szépségű épületről, valamint sok egyéb nyalánkságot Koszovó fővárosából, Pristinából ebben a cikkben hoztam el nektek, kedves virtuális útitársaim.
4. Szakartvelo szanatórium (Tskaltubo, Grúzia)
Elhagyatott szanatóriumból nincs hiány Tskaltubóban, s mind közül ez a legrondább. Már csak azért is, mert betonmonstrum mivoltában erősen különbözik a korábban épült, pusztulásukban is szép épületektől.
Tskaltubo Grúzia nyugati részén, Kutaiszitől 15 kilométerre fekvő egykori szovjet fürdőváros, amely 33–35 °C-os radon-karbonátos forrásairól és fénykorának hatalmas szanatóriumairól volt híres. A város ma főként elhagyott, romos szanatóriumai és fürdőházai miatt vonzza az urbexeseket, építészet- és fotórajongókat, miközben egykor évente 125 ezer szovjet üdülő érkezett ide, köztük Sztálin is.
Tskaltubóról korábban írtam részletesebben, illetve videót is készítettem:
5. Izbor áruház (Bar, Montenegró)
Az 1984-ben Batrić Mijović montenegrói építész által tervezett bevásárlóközpont figyelemre méltó példája a kései jugoszláv kereskedelmi célú építészeti esztétikának.
Ezt a futurista áruházat nem mellékesen Mijović legismertebb és legünnepeltebb épületeként tartják számon. Szó se róla, stílusa, az van.
6. Razvitak áruház (Mostar, Bosznia-Hercegovina)
Alig 1 km-re északra a híres Öreg hídtól, Mostar központjában, a Neretva keleti oldalán meredezik a vakvilágba az egykori Razvitak áruház. Az 1970. március 1-jén felavatott, akkor innovatívnak számító, modernista bevásárlóközpont megnyitása után azonnal Mostar egyik nevezetessége lett, még a város képeslapjain is szerepelt.
A bosnyák építész, Ante Paljaga által tervezett épület homlokzatának betonpaneljei ősi motívumokat hordoznak, ezekhez középkori sírkövek faragásai szolgáltak mintául. Ezzel (mondjuk, hogy) integrálták a helyi népi formatervezési örökséget a modernista vizuális nyelvezetbe.
Az 1990-es évek boszniai háborúja alatt a Razvitak és a hozzá tartozó toronyház súlyosan megrongálódott a folyamatos tüzérségi támadásokban és bombázásokban. A háború után a magas épületet lebontották, mert félő volt, hogy összedől. Az áruház tömbjéhez azonban nem nyúltak, az elhagyatottan álló Razvitak sorsa továbbra is kérdéses. 2018-ban született néhány javaslat a revitalizációra, de a tervek csak tervek maradtak, amint az a Balkánon teljesen természetes jelenség.
A rút jugó építmények rajongóinak szeretettel ajánlom ezt az angol nyelvű oldalt, ahonnan ehhez a két gyöngyszemhez vettem át egzakt infókat:
https://www.spomenikdatabase.org/post/17-examples-of-the-stunning-architectural-modernism-of-yugoslav-department-stores
7. Hotel Național (Chișinău, Moldova)
A Hotel Național egy 17 emeletes, elhagyatott szálloda Moldova fővárosában, Chișinăuban (Kisinyovban, Kisjenőben). Az épületet 1974 és 1978 között emelték szocialista modernista stílusban. Az Intourist (Интурист) szovjet szállodalánc részeként a korszak egyik reprezentatív létesítménye volt, főleg külföldi vendégeket fogadott.
A Szovjetunió felbomlása után a szálloda forgalma visszaesett, a kilencvenes évektől kezdve fokozatosan hanyatlott, majd végül bezárták. Az épület évtizedek óta üresen áll, belső tereit nagyrészt kifosztották, amúgy meg hajléktalanok használják talanságuk orvoslására.
Az utóbbi években többször is átfestették politikai üzenetek közvetítésére, igazából emiatt került fel erre a listára. Vérbeli kelet-európai megoldás egy elhanyagolt épület valamiféle hasznosítására: 2022-ben előbb az ukrán zászló színeit kapta, majd ismeretlenek a Moldovában épp betiltott, oroszbarát szimbólum, a Szent György-szalag fekete-narancssárga színeire festették át. Az sem tartott sokáig. 2024-ben már a moldáv zászló színeiben tündökölt.
8. Administrația Finanțelor Publice Târgu Mureș (Marosvásárhely, Románia)
Az Administrația Finanțelor Publice Târgu Mureș épülete kellemetlen módon a városkép egyik meghatározó eleme.
Ez a ritka rút entitás, akarom mondani, két tömbből álló, központi íves összekötéssel rendelkező épület az adóhivatal marosvásárhelyi egysége, szóval belülről pont annyira fenyegető, mint kívülről.
9. Külső-kelenföldi református templom (Budapest, Magyarország)
Budapest XI. kerületében járunk, a kelenföldi pályaudvar közelében, egész pontosan az Ildikó téren, egy háborús bombatölcsér helyén. Az évszám 1981, ekkor lett kész ez a szakrális csoda.
A működő létező szocialista állam ekkoriban inkább csak megtűrte a vallási életet. A Szabó István által tervezett, hasonlóan lenyűgöző látványt nyújtó farkasréti Mindenszentek-plébániatemplom 1977-es átadása előtt 30 évig nem épült templom Budapesten. Szabó kapott megbízást a kelenföldi református templom tervezésére is.
A templom ferde falai KIPSZER térrácsból húzták fel. A KIPSZER, vagyis a Könnyűipari Szerelő- és Építő Vállalat által gyártott szerkezetet eredetileg a HUNGEXPO-hoz fejlesztették ki, építészünk szabadalma alapján. Olcsó volt, gyorsan szerelhető, és egészen szokatlan formákat lehetett vele létrehozni. Az egymástól körülbelül egy méter távolságra elhelyezkedő csomópontok csillagszerű kialakításúak, és mindegyikben kilenc acél zártszelvény fut össze. A templom oldalát trapézlemez borítja, felül drótüveg engedi be a fényt.
A templom előtt álló elektromos harang Bartha Zsuzsa ötvös munkája. A templombelső egyetlen nagy, osztatlan tér, és onnét legalább nem látszik, milyen az épület kívülről.
10. A szkopjei Főposta (Szkopje, Észak-Macedónia)
Az Észak-Macedón Posta (macedónul: Пошта на Северна Македонија, albánul: Posta e Maqedonisë së Veriut) állami vállalat székhelye a szkopjei Főposta, a brutalista építészet egyik jelentős alkotása. Az épületet Janko Konstantinov tervezte a város épületeiben nagy pusztítást okozó 1963-as földrengést követően. Nyilván még szomorú volt miatta.
Az épület egyes részei egy 2013-as tűzvészben megrongálódtak. Észak-Macedónia Kulturális Minisztériuma 2022 novemberében a Főpostát védett kulturális örökséggé nyilvánította. Ez azonban nem jelenti azt, hogy érdemben kezdtek volna valamit a kiégett résszel, amint arról idén (2026-ban, tehát 13 év elteltével) is meggyőződhettem az ablakon belesve. Meg arról is, hogy ezen a helyen határozottan értéknövelő szereppel bírnak a graffitik.
Maradt még életkedved? Nézz körül a csömöri krematóriumban!
