A Magas-Tátra igen izgalmas hegyvidék Közép-Európában: sziklás csúcsok, magashegyi tavak, meredek hágók és lenyűgöző panorámák várják a kirándulókat. Mutatom, milyen útvonalon jártam, és milyen látnivalókat tartogatott az út a Kárpátok egyik legszebb vidékén, Szlovákiában. A cikk végén praktikus információkat is találsz a helyi vasúti közlekedésről, ami a népszerű kirándulóhelyek megközelítését jelentősen megkönnyíti.
Ha te is inkább csak repülővel szoktál 2000 méter fölé menni, akkor neked szól ez a cikk. Elképesztően büszke vagyok magamra, hogy megcsináltam ezt a túrát. Lanovka nélkül! Azért nagy szó ez, mert nem igazán rendelkezem magashegységekben szerzett tapasztalattal – ezért írtam a címben azt, hogy “kezdőknek”.
Útvonal: Csorba-tó – Fátyol-vízesés – Lorenz-hágó (2314 m, ez volt a legmagasabb pont) – Furkota-völgy – Csorba-tó. Összesen kb. 15 km, szintkülönbség 1000 m, fel is (út), le is (út). Nézzük, milyen. Illetve, előbb még azt, hogy mikor: július közepén menekültem fel a hegyekbe a hőség elől, hétköznap, mert akkor kevesebben vannak. Fontos: ez az útvonal csak nyáron látogatható, a 2026-os szabályozás szerint június 1. és október 31. között. Aktuális infók itt.
Mondanám, hogy felszökelltem zerge-üzemmódban, de… Mások szerint ez egy 7 óra alatt teljesíthető túra. Nekem közel 12 lett, ami természetesen annak köszönhető, hogy nagyon sokszor megálltam fotózni-videózni, nem annak, hogy hegymenetben lassú vagyok, mint egy döglött medve rükvercben.
Átkelés a patakon. Hosszában. És ez még csak a kezdet. A vizek följebb jó útra térnek, a tájtól meg tátra marad az ember szája, például a Fátyol-vízesésnél, ami 25 méter magasról zúdul alá a Malompataki-völgyben.
Fölötte tovább a sárga jelzés mentén. Tisztára olyan, mintha a régi rómaiak építettek volna ide utat: nagy, lapos köveken lépdel a turista (“mit tehet? örül neki, hogy itt lehet” – Európa Kiadó).
Minden tónál szussz. Nézem közben a Mapy-t, mi van körülöttem. Sátán a mennyekben! Ott a hegycsúcs a felhők között. Ez a neve: Sátán. A Sátán-csúcs (Satan, 2421,5 m) a Malompataki-völgyet (Mlynická dolina) és a Menguszfalvi-völgyet (Mengusovská dolina) választja el egymástól, ez utóbbiba jutott még egy Sátán-tó (Satanie plieska) is. A Sátán-csúcs mellett ott a Sátán-csorba (Satanovo sedlo) nevű nyereg, azon túl meg az Ördög-torony (szlovákul Diablovina, 2390 m).
Nem ördöngösség rájönni, hogy legendák húzódnak meg az elnevezések. Az egyik szerint két testvér éveken át kutatott a kincs után, amit itt rejtett el a menekülő lengyel király. Az egyik testvér végül annyira kétségbeesett a sikertelen kereséstől, hogy felkiáltott: „Vigye a fene ezt a munkát! Itt már csak maga a Sátán segíthet!” Abban a pillanatban gőz szállt fel a közeli patakból, a sziklák alól pedig lángok csaptak elő. Megjelent a Sátán. Segítséget ígért nekik, a lelkükért cserébe. A testvérek elfogadták az ajánlatot. Másnap a Sátán vitt nekik egy ekét, és megparancsolta, hogy kezdjenek el szántani, ott, ahol mutatja. Szántottak, a Sátán meg csattogtatta az ostorát a fejük fölött. Egészen estig dolgoztak, és a felszántott rész megtelt vízzel, így keletkezett a Sátán-tó. A kincskereső két testvért azóta se látta senki. A Sátán addig hajtotta őket a szántásban, míg bele nem haltak. Ezután hazatért a várába, ami már nincs meg, de a szikla, amelyen állt, ma is a Sátán nevét viseli.
Más legendák is vannak, pl. hogy Szent Iván éjszakáján a Sátán-csúcson gyülekeznek az ördögök; meg hogy egy juhászra, aki egy varázsló segítségével kereste a kincset, sziklákat zúdított a Sátán, úgy űzte el. De a gorálok (a hegyekben élő emberek) azt is beszélik, hogy egyikük túljárt az ördögök eszén, övé lett a kincs, és a lelkét is megtarthatta.
Követem tovább a köveket. 2000 méter felett növényzet alig-alig, csak kő kövön marad, ameddig a szem ellát. A szem pedig messzire ellát, kivéve, amikor jön egy felhő és leszáll közénk.
És tengerszemek, július közepén is félig vagy egészen befagyva. Ők meddig látnak el? Jegesen vakok lehetnek? És ha a szem a lélek tükre, akkor a tenger lelke feljár a hegyekbe nézegetni magát?
Közvetlen a Lorenz-hágó alatt hófoltok is. Sziklát mászok. Nem hobbiból, tényleg ilyen az út, csak láncokba kapaszkodva lehet feljutni.
A hágó túloldalán a felhőbe mentett Felső-Wahlenberg-tó, aztán a felhőtlen Alsó-, no meg a zergék, Rozi-üzemmódban. Neki azért elsőbbséget adtam:
És brutális lejtmenet. A törpefenyős szakaszra leérve sem szűnik szilaj sziklás qrwaéletdehülyevagyokénezésem.
A Csorba-tó fölötti fenyőerdő puha talaja igazi felüdülés a lábnak. Maga a tó meg a mentális állapotnak.
A címben medvéket is ígértem. Vannak errefelé igazi, élő medvék is, de én nem találkoztam velük, csak fából faragott másaikkal – a jelek szerint ennek komoly kultusza van a környéken. (Medvelesre amúgy is érdemesebb Erdélybe menni: a romániai Kárpátokban kb. 2–3-szor akkora a medvesűrűség, mint a szlovák területen.)
TEŽ meg OŽ, avagy közlekedj okosan
Az egyik a Tátrai Villamosvasút (Tatranská Elektrická Železnica, TEŽ), ez a Magas-Tátra településeit összekötő keskeny nyomtávú vasút. A másik a Csorbatói Fogaskerekű Vasút (Ozubnicová Železnica Štrba-Štrbské pleso, OŽ), amit Zubačkának is hívnak, ez pedig Csorbató és Csorba között közlekedik.
Nagyjából.
Az van ugyanis ezekkel a Csorbákkal, hogy Csorbató (Štrbské Pleso) egy helység a Csorba-tó (Štrbské pleso) partján. Itt van a fogaskerekű felső végállomása, az alsó végállomása pedig egybeépült a hagyományos vasútvonalon fekvő csorbai állomással, amely azonban Tátracsorba üdülőtelepen (Tatranská Štrba) található. Maga Csorba (Štrba) innét még kb. 4 km. Egyszerű és logikus.
Az útvonalakat nem nehéz kiismerni, de párszor puskáznom kellett a jegyzeteimből, hol is akarok leszállni, mivel a legtöbb látnivaló nevét magyarul ismertem, ott meg minden csak szlovákul van kiírva.
Poprád – Ótátrafüred – Csorbató vonal:
Poprad-Tatry – Poprád-Tátra vasútállomás
Veľký Slavkov – Nagyszalók
Nová Lesná – Alsóerdőfalva
Pod Lesom – Erdőalja
Dolný Smokovec – Alsótátrafüred
Starý Smokovec – Ótátrafüred
Nový Smokovec – Újtátrafüred
Sibír – Szikraház
Tatranské Zruby – Tátraotthon
Tatranská Polianka – Tátraszéplak
Danielov dom – Dániel-ház
Nová Polianka – Újszéplak
Vyšné Hágy – Felsőhági
Popradské pleso – Poprádi-tó
Štrbské Pleso – Csorbató vasútállomás
Ótátrafüred – Tátralomnic vonal:
Starý Smokovec – Ótátrafüred
Pekná Vyhliadka – Szépkilátás
Horný Smokovec – Felsőtátrafüred
Tatranská Lesná – Tátraerdőfalva
Stará Lesná – Felsőerdőfalva
Tatranská Lomnica – Tátralomnic
OŽ, a Csorbák csodája, avagy a fogaskerekű útvonala:
Štrbské pleso – Csorbató
Tatranský Lieskovec – Tátramogyoród
Štrba – Csorba
A TEŽ és OŽ jegyei és bérletei: egyszeri menetjegy 4 €, 24 órás jegy 6 €, 3 napos bérlet 12 € (online vásárlással, pénztárban +1 euró), 7 napos bérlet 16 €, havi bérlet 18 €. Van olyan megoldás is, hogy Tatry Card, ez egy turisztikai kártya, nem csak közlekedésre jó, hanem egyéb helyeken is ad kedvezményt.
Végezetül, ha már kiköszörültük az összes Csorbát, essen még szó Magastátráról. A hegység kötőjeles, a helység egybeírandó. (Magyarul. Szlovákul mindkettő Vysoké Tatry.) Közigazgatásilag Magastátra része a fentebb említett megállók közül elég sok (Tátrafüred, Tátralomnic, stb.), nem mintha ennek túrázáskor lenne különösebb jelentősége, a zergéknek sincs lakcímkártyájuk.
Látogatás ideje: 2026. július
roziutazik.hu 