Ennyi kultúra, ennyi szín, ennyi macska? Na, csak azért kérdezem, mert a szigetek teljes területe 316 km², összehasonlításképp: Budapest 525 km². Málta az Európai Unió legkisebb tagállama, amúgy pedig a 10. legkisebb ország a Földön, a Vatikán, Monaco, Nauru, Tuvalu, San Marino, Liechtenstein, a Marshall-szigetek, Saint Kitts és Nevis, valamint a Maldív-szigetek után.
Népek jöttek, népek mentek – énekelte Leonard Cohen, akár írhatta volna ezt a sort Máltáról is, hiszen megfordultak itt sorban görögök, föníciaiak, rómaiak, normannak, johannita lovagok, franciák, britek…

A máltai települések sokszor összefolynak, az utca egyik oldala még az egyikhez, a túloldal már egy másikhoz tartozik. A közlekedés bal oldali – ez, meg a piros telefonfülkék és a nem kontinentális konnektorok máig idézik a brit gyarmati kort.

A holland nyelvről van az a vicc, hogy úgy hangzik, mintha részeg angol tengerészek próbálnának németül beszélni… Ennek tükrében a máltai valami olyasmi, mintha betépett olasz matrózok kurjongatnának arabul egy zárda ablaka alatt, mire búgó hangú spanyol apácák latin énekszóval felelgetnének, s mindezt a BBC közvetítené Párizsból.
Viccet félretéve, a máltai az egyetlen olyan sémi nyelv, ami latin betűs írást használ. Bár a szigeteken az angol is hivatalos nyelv, és beszéli is mindenki, a kiírások is kétnyelvűek szinte mindebütt, a helynevek viszont máltaiak… na, szóval próbáld memorizálni pl. a következőket: Birżebbuġa, Baħar iċ-Ċagħaq, Xgħajra.
A máltai kultúra olyan, mint egy kiválóan fűszerezett, laktató egytálétel, amiről nem tudod pontosan, mi van benne, se azt, hogy honnan került az asztalra, de ízlik. Egytálélet.



Málta fontos jellemzője, hogy itt nagyon szeretik a macskákat és a nyulakat. Előbbieket kötelességtudóan etetik az utcán is, sok helyen apró színes házikókat építenek nekik, tisztességes kultuszuk van. Utóbbiakat megeszik.
A főváros Valletta, ahol tobzódás van a jellegzetes színes erkélyekből, és ahol éppúgy kihagyhatatlan látnivaló a Nagymesterek palotája (egykor a Szent János Lovagrend székhelye volt, a brit uralom idején kormányzói palotaként szolgált, ma pedig az elnöki hivatalnak ad otthont), mint a Parlament modern épülete, amit Renzo Piano tervezett.





A máltai lovagrend hajdani főtemploma, a Szent János-társszékesegyház a barokk kor művészet abszolút kiteljesedése Vallettában, mindenképp nézd meg! Kívülről nem is annyira különleges, bezzeg belülről. Túl azon, hogy milyen zsúfoltan díszesek a falak, nézz a lábad elé, mert ott van az igazi különlegesség.
1565-ben Szulejmán 40 000 fős haderőt küldött meghódítani Máltát, amit akkor csak 700 lovag és 8000 katona védett. Nem volt könnyű küzdelem, de végül a lovagok győztek! A katedrális 1572 és 1577 között épült, és a nagy csatában elveszejtett 400 lovagot újratemették ide, fölöttük járkálunk a csontvázas márványpadlón ma is.



Az Upper Barrakka Gardens (Felső Barrakka Kertek) az a hely, ahonnan a legjobb kilátás nyílik a szemközti településekre, a kikötőre és az öbölre. Egy gigászi lifttel is fel lehet ide jutni.
Valletta egy félszigetre épült, és ennek a csúcsán található a St. Elmo-erőd, amely stratégiailag alkalmas volt a város mindkét oldalán található kikötők védelmére. Ma meg egy rövid gyalogtúrára, a parton meg lehet kerülni, jó kis terep az itt-ott felbukkanó, sziklába vájt lépcsőfokokkal.



Birgu és Isla két apró település Vallettával szemközt, az öböl túlpartján. Ezeket kihagytuk volna, ha idejében jön a busz, amit kinéztünk, de hát nem jött, és utólag már örülök ennek. Islából végül kishajóval jutottunk át Vallettába, pont a fentebb említett lift aljánál kötöttünk ki.

Máltán szinte mindenhova eljuthatsz tömegközlekedéssel, hátránya, hogy a buszmenetrend inkább csak tájékoztató jellegű… Karácsonykor voltunk ott, ebből kifolyólag egy érdekes helyi szokással is szembesültünk: december 25-én 12-től 15 óráig egyáltalán nem járnak a buszok.
Mdina és Rabat
Málta az az ország, ahol egy hajótörést is megünnepelnek. Szent Pálról van szó, aki a hagyomány szerint fogolyként utazott Jeruzsálemből Rómába, de eleget imádkozott útközben ahhoz, hogy beálljon némi biztató változás a körülményeiben. Így sodorta a sors és a tenger Máltára, ahol a helyiek tárt karokkal fogadták, és ahol kedvére bujkálhatott a föld alatti katakombákban, és nem mellékesen megalapított a sziget első keresztény közösségét. Ezt a sír- és járatrendszert ma Szent Pál-katakombáknak nevezik.
A pun, római és bizánci időkből származó temetkezési helyként szolgáló katakombák egy összefüggő, 2000 négyzetméteres, föld alatti komplexumot alkotnak. Az ominózus hajótörést minden év február 10-én ünneplik, ez a „San Pawl Nawfragu”.

Séta a középkorban: Mdinába, a „Csendes város”-ba az egykori vizesárkon átívelő kőhídon jutunk be. Jellegzetes kapuja a Trónok harcában is feltűnt, először akkor, amikor Catelyn Stark belovagolt King’s Landingbe, hogy megtalálja férjét, Ned Starkot (1. évad, 3. epizód).
Van egy egész látványos római villa (Domvs Romana) is a tökéletesen egybenőtt két városka buszmegállója mellett. Ez is, mint a máltai látnivalók többsége a Heritage Malta-hoz tartozik. Érdemes körülnézni a kínálatban, és a kombinált belépőjegyek közül választani.
Luzzu neki! Marsaxlokk olyan, mint egy megelevenedett képeslap. Igyekszem ideképeslapolni az elevenségét… A luzzukon (ez a hagyományos kék-sárga csónak neve: luzzu) ott figyel Ozirisz szeme, az védi a halászokat a gonosztól. Szerintem működik.






Vannak nekem fradista olvasóim? Na, csak mert van egy ferencvárosi vonatkozása Marsaxlokknak: itt nyitott éttermet Justin Haber, aki egy időben a Fradi kapusa volt. A Haber 16 nevű helyet a Netflix Restaurants On The Edge c. sorozata is bemutatta.
Málta legrégebbi őskori helyszíne, Għar Dalam arra készteti a látogatókat, hogy visszalépjenek az időben. Elég sokat. A Għar Dalam barlangból szép számban kerültek elő a jégkorszakban itt élt állatok csontjai. És még azoknál is régebbiek.

Az ásatások során öt különböző rétegeit fedeztek fel. A legalsó, agyagból álló rétegben egyetlen állatfajnak sem volt nyoma, a „vízilórétegben” nagy mennyiségű állatcsontot találtak, ezek a pleisztocén korszakból származnak, körülbelül 500 000 évvel ezelőttről. A következőben kavicsokra és újabb ritka állatcsontokra bukkantak, a „szarvasrétegből” pedig 25-18 ezer évvel ezelőtti maradványokat sikerült azonosítani. A legfelső, a „kulturális réteg” az emberi jelenlét legkorábbi, mintegy 7400 évvel ezelőtti bizonyítékait őrizte meg.
Máltán lépten-nyomon megállít pár megalit. Ezek a titokzatos ősi templomok a világ legrégebbi, szabadon álló építményei közé tartoznak, egy letűnt kultúra nyomai.

A megalitikus építményeket i. e. 4000 körül emelték a szigeteken. Ħaġar Qim és Mnajdra templomai egymás közelében állnak, mi ezeket néztük meg, de választhattuk volna Ġgantiját vagy Tarxient, és persze ott van még a hatalmas, föld alatti Hypogeum of Ħal Saflieni is.
Az oltárkövek közelében talált eszközök és állati maradványok egyértelműan arra utalnak, hogy itt bizony áldozatokat mutattak be valamilyen isteneknek, de hogy pontosan milyeneknek, azt már a történelem homálya fedi, mert az megalit-építő civilizáció i. e. 2500 körül eltűnt – nem tudni, miért.
A környéken van néhány lélegzetállítóan szép kilátópont, érdemes lesétálni a Kék barlangig (Il-Ħnejja). Ott aztán előbb-utóbb jön egy busz, és visszavisz Vallettába.



A harmadik képen a lapos kalap alakú kis izé nem más, mint Filfla. Az apró szigetet a brit Királyi Haditengerészet és a Királyi Légierő 1971-ig lőgyakorlatokra használta, ennek nyomai azóta is ott vannak. Egyébként ma madárrezervátum.

Titkos tuti tipp: a Nyugalom Kertje (Ġnien is-Serenità) pont az, amit a neve ígér: a csöndes kikapcsolódás tökéletes helyszíne Santa Luciában. A kínai kert 1997 óta áll nyitva a nagyközönség előtt, a növények mellett a legfontosabb elemei a sziklák és a víz. A békés kis parkban szökőkutak, sétányok, hidak, kínai szobrok várják a látogatókat, ingyenes belépéssel.

Ez a profilkép örökre szól – az Addolorata temető (Ċimiterju ta’ l-Addolorata) hátsó kapuja nincs messze a kínai kerttől. Minden síron az elhunyt fényképe, sok helyen mosolygos képek, talán még életükben külön ezért fotózkodtak egyet?
Málta legnagyobb temploma a Szűzanya Mennybemenetele-bazilika, közismertebb nevén a mostai Rotunda. A római katolikus plébániatemplom 1833 és 1860 között épült Giorgio Grognet de Vassé neoklasszikus tervei alapján, egy korábbi reneszánsz templom helyén.

Tervezése a római Pantheonon alapul, a világ harmadik legnagyobb alátámasztatlan kupolájával rendelkezik. 1942. április 9-én egy német bomba átszakította a kupolát, mise közben a templomba zuhant, de nem robbant fel. Ezt az eseményt a máltaiak csodaként értelmezték.
Popeye’s Village: ez az 1980-ban Robin Willimas-szel forgatott Popeye-film díszletfalva volt, aztán témaparkká alakították. Remek családi program, de úgy se kutya, ha csak a szemközti sziklafalra mész föl, és onnan nézed a panorámát. Egész évben nyitva, a bejárat mellett van egy nagyon hangulatos kávézó/étterem is.
Itt már közel járunk a kompkikötőhöz, hogy átmenjünk Gozo szigetére. A folytatás itt olvasható!

Látogatás ideje: 2021. december