Tetovo albán település Észak-Macedóniában, a híres középkori Színes mecsettel, bektási tekkével, burekkel, hegyekkel. Mit kell tudni róla, hogy lehet odajutni, mik a kihagyhatatlan látnivalók?
Tetovót a XIV. században alapították az ókori Oaeneum helyén. A lakosság jelentős része a közel 500 évig tartó oszmán uralom alatt áttért az iszlámra. A város ekkor a koszovói vilajet része volt, fegyver- és ágyúöntő központként működött, és a Kalkandelen nevet viselte. A XX. század aztán elsöpörte az Oszmán Birodalmat, hozta és vitte Jugoszláviát, meg a rengeteg háborút. Észak-Macedónia 1991 óta független.
2001 elején a koszovói kapcsolatokkal rendelkező albán fegyveresek felkelést indítottak Észak-Macedóniában, amelyet az 2001. augusztus 13-án aláírt ohridi egyezmény zárt le: a lázadók lefegyverezték magukat, cserébe az albán kisebbség szélesebb nyelvi és politikai jogokat kapott. Azóta nagyjából békében élnek együtt. Tetovo 63000 fős, albán többségű lakosságával Észak-Macedónia 5. legnagyobb városa, és az országban élő albánság de facto fővárosa, utcáin albán zászlók lobognak.
Az út Szkopjéből Tetovóba kb. 40 km, kocsival is, busszal is 50 perc körül van. A járatok a szkopjei központi állomásról indulnak. Ne dőlj be az online menetrendeknek, az a valós adat, amit helyben mondanak az információs pultban! A jegyár egy útra 200 dénár (1 MKD = 5,73 HUF, 2026. július).
A tetovói Színes mecset (Xhamia e Larme, Šarena Džamija, Шарена Џамија) 1438-ban épült. Az élénk színű dekorációban a geometrikus és növényi motívumok mellett tájképek is megjelennek. A festéshez több mint 30000 tojást használtak fel, a tojásfehérjét kötőanyagként keverték a természetes pigmentekhez.
A belépés ingyenes, és mint minden mecsetbe, csak cipő nélkül, nőknek fejkendőben. (Szoktak kendőt adni a látogatás idejére a mecsetekben, akárcsak sok ortodox keresztény templomban, de én szívesebben teszem fel a sajátomat.)
A Színes mecset az oszmán korszak klasszikus mecseteivel ellentétben inkább az anatóliaiakra hasonlít, mivel még Bizánc (Konstantinápoly) 1453-as meghódítása előtt épült, a bizánci hagyományokat követő kupolák csak ezután terjedtek el.
A kor szakrális beruházásait többnyire szultánok, bégek vagy pasák finanszírozták, a Színes mecset ebben is kivétel: építésének költségeit két nővér, Hürshide és Mensure Hatun, az oszmán császári udvar udvarhölgyei fedezték. Csajos ízlést tükrözne az eredmény? A két nővér a mecset virágos udvarán álló nyolcszögletű türbében nyugszik.
A Színes mecsethez egykor egy fogadó is tartozott, illetve a jéghideg vizű Pena folyó túlpartján építettek egy hamamot, azaz törökfürdőt. Ez utóbbi ma is áll (lsd. még fenn, a cikk nyitóképén), napjainkban egy galériának ad otthont, ez a magyarázat az elefántra.
A Harabati Baba Tekke 1538-ban épült, az oszmán-török vallási emlékek egyik jelentős képviselője. A város szélén fekvő vallási együttes számos épületből és kertből áll. A tekkét 1538-ban a Szerszem Ali Baba bektási dervis alapította, aki I. Szulejmán szultán sógora volt. A Szerszem (Bolond) nevet a történet szerint így kapta:
Ali Baba egy álom hatására úgy döntött, hogy felhagy állami szolgálatával, és a Hacı Bektaş Veli kolostorában vallási életet kíván élni. Amikor engedélyt kért a szultántól, I. Szulejmán így szólt hozzá: „Megbolondultál? A vezírséget otthagyni, hogy dervis légy?” Mire Ali Baba ezt válaszolta: „Elfogadom, Felség. Hadd nevezzenek ezentúl Szerszem Alinak. Csak engedélyedet kérem.” A szultán végül hozzájárult döntéséhez.
A bektási rend az iszlám egyik misztikus (szúfi) irányzatához tartozó vallási közösség, amely a XIII. században alakult ki, és különösen a Balkánon, valamint Törökországban terjedt el. A tekke a szúfi dervisrendek – így a bektási rend – kolostora, vallási központja és közösségi háza, ahol istentiszteleteket, szertartásokat és lelki tanításokat tartanak.
A tetovói tekke nevét Harabati Babáról kapta, aki Szerszem Ali Baba halála után az egyik dedebaba volt (a dedebabák a bektási közösség szellemi és vallási vezetői, a szó nagypapát jelent törökül). Ő a XVI. században érkezett Malatyából Tetovóba, és a tekkét fejlett derviskolostorrá alakította, lakói földműveléssel és állattenyésztéssel is foglalkoztak.
A virágkor Recep pasa, Koszovó kormányzójának idején érkezett el. A pasa 1799-ben 50 hektár földet adományozott a tekkének, és újjá is építtette azt. Sírja ma is a kolostor kertjében található. A kolostor területén álló Kék kúriát a hagyomány szerint azért építtette, hogy tuberkulózisban szenvedő lánya, Fatma asszony a magasabban fekvő helyen tisztább levegőhöz jusson.
A kolostort 1945-ben bezárták, majd 1948-ban fegyveres bandák felgyújtották. A jugoszláv időszakban az épületeket turisztikai létesítménnyé alakították. A függetlenedés után, 1992-ben a kolostor egyes részeit ismét megnyitották, a vallási élet újjáéledt. Az ohridi egyezményt követően a szállodaként és étteremként használt épületrészeket bezárták.
A látogatás itt is ingyenes. A kertben rózsák, meg egy kedves bektási bácsi, aki leginkább albánul beszél, angolul csak az alapokat, mindenesetre megkérdezte, honnan jöttünk, és Budapest hallatán rögtön felkiáltott: “á, Gül baba!”
A tekke után nem sokat teketóriáztunk, elültünk burekezni a Burektore Rej nevű egységben, ami a közeli Új mecset mellett van, a 113. utcában. (Számozott utcából elég sok van errefelé.) Az Új mecset annyiban érdekes, hogy az újonnan épült, ezüstkupolás, egy minarettel rendelkező, családi ház méretű kis mecsetek mintapéldánya, a környéken minden faluban megcsillan a napfény egy ugyanilyennek a tetején.
Mindezeken túl maga Tetovo nem különösebben látványos város, ám a Šar-hegység lábainál hever, olyan magasságokkal a közelben, mint pl. a 2748 méteres Tito-csúcs. Vagyis hegyi túraútvonal akad bőven a környéken.
És persze, ha már arra jársz:
Látogatás ideje: 2026. június 28.
roziutazik.hu 