Múmiák, csontvázak és koponyák

Útikalauz a holtak birodalmához, 1. rész

Élet a halál közelségében, emlékezés a holtakra, kapcsolódás a túlvilághoz – ezek jellemzik ezeket a napokat: a halloween október 31-én van, ezt követi a mindenszentek november 1-jén, majd a halottak napja november 2-án. Ebben a fejezetben európai múmiákról, csontházakról, halálábrázolásokról lesz szó.

Útikalauz a holtak birodalmához, 2. rész: Porrá leszünk – Látogatás a csömöri krematóriumban
Útikalauz a holtak birodalmához, 3. rész: Örök nyugalomban – Érdekes és különleges temetők

A váci múmiák

A váci domonkos templom 1994-es helyreállítási munkálatai során került elő a 150 évvel korábban befalazott kriptalejárat. Odalenn 262, többnyire jó állapotú színes-díszes koporsóban nyugodtak spontán mumifikálódott váci polgárok. Ezek a férfiak, nők és gyermekek a XVIII. század közepe és a XIX. század eleje közt távoztak az élők sorából. Testük a különleges klímának köszönhetően maradt fenn jó állapotban. Az őket bemutató állandó kiállítás a főtér egyik lakóházának középkori pincéjében található.

A festett, színes koporsókon látható Krisztus-ábrázolások, vallásos és halálszimbólumok a korabeli ember vallási világképére, halálhoz való viszonyára is utalnak. A teremben nyugszik Stefanovics György szabómester, egy középkorú polgárasszony, akinek nem tudni a nevét, és egy 9 éves kislány, Salamon Magdolna, üvegkoporsóba zárva.

A Tragor Ignác Múzeum MEMENTO MORI & ARS MEMORANDI nevű állandó kiállítóhelye (Vác, Március 15. tér 19.) keddtől vasárnapig 10-18 óráig tart nyitva, a teljes árú jegy 1800, a kedvezményes 900 forintba kerül (2024. október).

A jó öreg egyiptomiak

A mumifikálás nagyágyúi kétségkívül az ókori egyiptomiak voltak, de nem kell Afrikáig utaznod, ha ismerkednél velük, hiszen a Szépművészeti Múzeum állandó kiállításán alapos betekintést nyerhetsz az ókori halottkezelési hagyományokba. Az egyiptomiak ráadásul szent állataiknak is biztosítani kívánták a megfelelő túlvilági létet: krokodilok, íbiszek, macskák tartósított kis testei is megmaradtak az örökkévalóságnak.

Azt mondják, a macskáknak 9. életük van. A túlvilági beleszámít?

Nyitvatartás: keddtől vasárnapig 10-18 óráig; a Szépművészeti Múzeum összes állandó kiállítására szóló teljes árú jegy 5800, a kedvezményes 2900 forintba kerül (2024. okt.), ill. az időszaki kiállításokra váltott jegyekkel is látogathatóak aznap az állandó tárlatok. Ezekről és a további kedvezményekről itt találtok infókat.

A palermói Kapucinus Katakombák

Szicília fővárosának bizarr látványossága ez a földalatti hely. Itt őrzik három évszázad palermói nemességét: a folyosókon több ezer múmia és csontváz „áll” (kis fülkékben kitámasztva) vagy fekszik, megfakult ünnepi ruhában. A legkülönlegesebb a kis Rosalia, akit orvos apja a saját maga által kikísérletezett módszerrel mumifikált. Az 1920-ban, kétévesen elhunyt kislány ma is olyan, mintha csak aludna.

Csontrengeteg Brnóban

A következő állomás: Brno (Brünn), Csehország. A város osszáriumát (az osszárium jelentése: csontház, csontkamra, olyan helyiség, ahová új sírok létesítésekor a temető földjéből kiásott régi csontokat helyezték) csak 2001-ben fedezték fel a Jakubské náměstín, amikor elmozdították helyéről a Szent Jakab-templom elfeledett alsó szintjét lezáró követ. A csontvázak egykor szép rendben voltak felhalmozva, de valamikor a víz és a sár elöntötte a földalatti osszáriumot, összekeverve az ötvenezer csontot. A feltételezések szerint ezeket a maradványokat az 1600-as, 1700-as években ásták ki egy régi temetőből, hogy legyen hely az új halottaknak. A nagy összevisszaságban itt “nyugvók” közül sokan haltak meg kolerában és pestisben, ezekre utalnak a csontok sárga, ill. vörös elszíneződései.

A Csontkápolna méltó párja Brnóban a Kapucinusok kriptája. A XVII. század derekán emelt templom szellőzőrendszerének köszönhetően 153 szerzetes holtteste mumifikálódott itt.

Csontházak Ausztriában

A közkedvelt turistacélpont, a felső-ausztriai Hallstatt bizarr látnivalója a Szűz Mária mennybevétele plébániatemplom északi oldalánál álló XVI. századi csontház. A szomszédos temető szűkössége miatt az volt a szokás, hogy a halottakat 20-30 év elteltével kiásták, csontjaikat kifehérítették, majd kifestették. A koponyákra rákerült az elhunyt neve, születési és halálozási éve, és némi dekoráció. A hallstatti csontkamrában 610 koponyát őriznek.

Szintén Ausztriában, a stájerországi Hartberg óvárosában álló Karner a XII. század második feléből származik. A Karn a kb. nyolcszáz évvel ezelőtt használt középfelnémet nyelvben gyász jelentéssel bírt, Karner (latinul carnarium) a megnevezése a csontházaknak. Az épület kör alaprajzú, kúptetővel és téglaborítással, falai helyi mészkőből épültek. Felső szintjén található a Mihály-kápolna, itt az egész falat beborító “haláli” freskókat láthatunk..

Mumifikálódott szentek és ereklyék

A katolikus egyház számos romolhatatlan szentet tart nyilván. Közéjük tartozik mások mellett Assisi Szent Klára, Szent Zita, a szolgálólányok védőszentje Luccában, Lourdes-i Szent Bernát vagy az 1968-ban elhunyt Pio atya.

A személyes kedvencem a dél-olaszországi Puglia régió fővárosában, Bariban, a San Sabino-katedrálisban van kiállítva. Ő Sens-i Szent Colomba. Vagy nem ő… Colomba nemesi családban született az Ibériai-félszigeten, 16 évesen tért át a keresztény hitre. Ezt követően menekülni kényszerült az Aurelianus császár-féle keresztényüldözés elől. A mai Franciaország területén található Sensbe ment, de utolérték és bebörtönözték. A legenda szerint a sitten egy férfi megpróbálta megerőszakolni, de egy medve megvédte a lányt. Nem sokkal később Colombának máglyán kellett volna elpusztulnia, de a gondviselés zápora eloltotta a lángokat, a hívek ezért szoktak őhozzá fohászkodni, hogy megvédjék magukat a tűzvésztől. Colomba 273-ban halt mártírhalált: lefejezték.

Colomba “romolhatatlan testéről” (amit a XVIII. század környékén vitt oda pár francia) egy 2005-ös restaurálás során az derült ki, hogy az valójában papírmaséval és selyemmel borított, hiányos csontváz, amelyen a lefejezésnek se találták nyomát…

És vannak, akiknek csak bizonyos testrészeik maradtak fönn, mint pl. Páduai Szent Antal (nyelv), Sziénai Szent Katalin (fej), és persze a mi István királyunk Szent Jobbja. Amikor 1083. augusztus 20-án felnyitották a sírját, Szent István földi maradványai illatos folyadékban lebegtek. Története ezután kissé kalandos, itt olvashatsz róla bővebben. Az ereklyét, az első magyar király természetes úton mumifikálódott jobb kezét napjainkban a budapesti Szent István-bazilikában őrzik.

A kultikus párhuzam az ateista kommunistáknál is szemet szúr: Lenin (mint egyfajta “kommunista szent”) bebalzsamozott teste a immár 100 éve van közszemlére téve mauzóleumában, a moszkvai Vörös téren.

Táncolj és emlékezz!

A haláltánc (Danse Macabre) a középkor irodalmának és művészetének egyik kedvenc motívuma, elterjedtsége jó eséllyel a XIV-XVII. századi pestisjárványok eredménye. A haláltánc lényege a halál előtti egyenlőség gondolata. A halált ábrázoló csontvázak táncra kérik a kiszemelt áldozatot, pápától a királyokon át a jobbágyokig. Jó példa a nyitókép haláltánca az Isztriáról, Horvátországból: a berami Sziklás Szűz Mária-kápolna (Sveta Marija na Škriljinah) freskóját 1471-ben festette Kastvai Vincent.

A memento mori művészetben is gyakran megjelenő motívum, egyben a középkori kereszténység egyik latin jelmondata, jelentése: emlékezz a halálra.

Koponya- és csontvázábrázolásokat rengeteg templomban láthatunk, de van egy hely Máltán, ahol ahova lépünk, halálfej terem. A sziget legnagyobb temploma, a vallettai Szent János-társkatedrális (Kon-Katidral ta’ San Ġwann) padlózatát ugyanis 400 sírkő képezi. 1565-ben Szulejmán török szultán 40 000 fős haderőt küldött a sziget meghódítására, amelyet csak 700 máltai lovag és 8000 katona védett. A máltaiak győztek, de az emberveszteség jelentős volt. Az ostrom során elesett közel 400 lovagot később az 1577-ben elkészült székesegyházban temették újra, a csontvázakkal teli padlót gyakorlatilag az ő sírköveik alkotják.