Isztambulba most a kortárs művészet rajongóinak is igazán érdemes ellátogatni! Az Istanbul Modern az egyik legjobb hely a városban, bármily’ erős is a verseny. Az európai oldal városmagjának közelében álló kortárs múzeumban, ami Renzo Piano első törökországi épülete, két szinten tekinthetünk meg kiállításokat (természetesen van cicás kontent!), beülhetünk egy igen színvonalas étterembe az elsőn vagy csak úgy egy kávéra a földszinten, a panorámás tetőteraszon meg jutott egy óriási fürdőmedence a madaraknak.
Az építkezés 2020-ban kezdődött, az elkészült múzeumot 2023. május 4-én adták át a nagyközönségnek. A tervező pedig nem volt más, mint régi nagy kedvencem, az olasz Renzo Piano, akinek többek között a párizsi Pompidou Központot (Richard Rogers-szel együtt), a berlini Potsdamer Platz beépítési tervét vagy a vallettai Városkapu-újragondolást köszönhetjük. Renzo Piano idén múlt 86 éves, és vitán felül korunk egyik legnagyobb építésze.
Az Istanbul Modern azon múzeumépületek közé tartozik, amik egyszerre válnak a nekik otthont adó város, az egyetemes építészet és művészettörténetírás részeivé. Tág terek, transzparens felületek biztosítják az egyidejű kint és bent-et, a mindenhova tartozás érzését, miként a kortárs művészet sem választható le a mindennapi életről, meg arról a közegről se, ahol élünk vagy találkozunk vele. (Hasonlóra példa a budapesti és a kölni Ludwig Múzeum, a milánói dómra tekintő Museo del Novecento, vagy az Arquipelago Centro de Artes Contemporâneas Ribeira Grandéban, az Azori-szigeteken.)
A fentebb már említett tetőteraszról ilyen látvány tárul a szemünk elé:
Az Istanbul Modern több, mint 10 ezer négyzetméteren mutatja be a kortárs török művészet legkiválóbb képviselőinek alkotásait 1945-től napjainkig. A múzeum igazgatója, Oya Eczacıbaşı azt mondta az átadáson, hogy prioritásaik közé tartozik “a női művészek produkciójának és ismertségének növelése”, amit egyfelől élből csípek, másfelől a helyszínen is elcsíptem, mert találkoztam olyan, általam korábban nem ismert alkotókkal és munkáikkal, mint Nur Koçak, Yıldız Moran (az első olyan török fotós, aki nőként akadémiai képzésben részesült), Karin Kneffel vagy Güneş Terkol.
Renzo Piano meg azt mondta, hogy “ez a múzeumépület olyan, mintha a tenger szülötte volna, amely most ugrott ki a Boszporusz vizéből. Olyan épületet terveztünk, amely a föld felett lebegve dacol a gravitációval.” Ez össze is jött. A Boszporuszon hajózva ilyennek látszik:
A Floating Islands (Lebegő szigetek) c. gyűjteményes kiállítás 110 művész és 2 művészduó több mint 280 alkotását tárja elénk, bemutatva a törökországi művészeti szcéna fejlődését és átalakulását 1945 után, a figuratív festményektől a fotográfiákon át az installációkig és videókig.
Képgaléria (szubjektív válogatás, ha belekattintasz, nyílnak nagyobb méretben; utána még praktikus infók):
Nyitvatartás: kedd, szerda, csütörtök, szombat, vasárnap 10-18:00; péntek 10-20:00; hétfőn zárva. Belépő: teljes árú 350 líra, kedvezményes (diák, ill. 65 év feletti) 230 líra. További információk angolul az Istanbul Modern oldalán: https://www.istanbulmodern.org/en
Látogatás ideje: 2023. november 26.
roziutazik.hu 