Ínyencek, irány a Kaukázus! A grúz konyha rendkívül gazdag és sokszínű, egzotikus ízvilággal. A koriander, a római kömény, a bazsalikom, a szegfűszeg és a petrezselyem tartoznak a legfontosabb fűszerek közé. A legnépszerűbb húsfélék a bárány, a marha és a baromfi, a halak közül a pisztráng és a ponty a leggyakoribbak. Vegetáriánus ételeik: grillezett vagy sült padlizsán, paprika, paradicsom és cukkini, valamint a bab, a lencse és a tofu alapú ételek széles kínálata létezik Grúziában. Jellegzetesek a különleges szószok és mártások, mint pl. a tkemali (fanyar szilvaszósz), az adjika (pirospaprika alapú), a satsebeli (csípős, paradicsomos) vagy a bazhe (diós-fokhagymás). Alapvető kajának számít a hacsapuri, ami egyfajta lepénykenyér, lágy sajttal és tojással (régiónként változik) meg a khinkali, a töltött-főtt tésztabatyu.
De most essen szó a desszertekről, azokon belül is két igazán meglepő, napon szárított különlegességről.
Mi az a csurcsela?
A csurcsela, a mustkolbász egy hagyományos grúz desszert, egyfajta szárított gyümölcsrúd, amely felfűzött, szőlőlébe mártogatott dióbélből készül.
A csurcselakészítés időigényes folyamat. Először a szőlőt megtisztítják, és kipréselik a levét. Utána ezt lassan forralják, cukorral sűrű masszává főzik.
A diót megpucolják és beáztatják, majd hosszú fapálcákra szúrják.
Ezeket belemártogatják az édes szőlőszottyba, egészen addig, míg jó vastagon, sok rétegben rá nem tapad, aztán hagyják jól megszáradni.
A csurcsela nemcsak finom, de tápláló is, hiszen diófélékből és gyümölcsből van (nem csak szőlőből csinálják, lehet kapni gránátalmásat, kiviset, meg még ki tudja, hányfélét), és kellően tömény ahhoz, hogy egyszerre ne tudj sokat enni belőle.
Mi az a tklapi?
A tklapi egy laplekvár. Van ilyen szó. Most már van.
A tklapi egy vékony, bőrszerű édesség, amelyet pürésített gyümölcs szárításával készítenek. A főtt gyümölcsöt sűrű masszává turmixolják. Az így kapott pürét nagyon vékony rétegben szétterítik egy tálcán (ki van tklapítva…), és néhány napig a napon hagyják száradni. A lapokat aztán összetekerik vagy -hajtogatják.
Vizuálisan ez a grúz finomság úgy néz ki, mint egy fura csomagolópapír. Ollóval remekül vágható, de lehet belőle csak úgy simán kézzel szabni is.
A tklapit könnyű nassolnivalóként fogyasztják Grúziában, de vékonyra szeletelve más desszertek díszítésére is felhasználható. Kínálnak tklapiszeleteket sajt és dió mellé, borkorcsolyának, illetve húsételekhez és levesekhez is használatos, pl. a harcsóhoz, ami egy marhahúsos-rizses-diós leves.
A tklapi lehet savanykás vagy édes, attól függően, hogy milyen gyümölcsből készítik. A leggyakrabban használt gyümölcsök közé tartozik a szőlő, a narancs, a füge, az alma, a birs, a barack és a szilva. A legsavanyúbb tklapi vadszilvából, a legédesebb kajszibarackból készül.
A tklapi egészséges és tápláló csemege, mivel magas az ásványianyag- és a vitamintartalma, viszont műfajához képest egész alacsony a cukortartalma, nagyon koncentrált ízű és aromás.
Legjobb a piacon beszerezni (például a kutaiszi Green Bazaarban, ahol a nyitókép készült), de hipermarketekben is találni, a csomagoláson angolul feltüntetve az energiatartalom, meg hogy a szénhidrát 78,1 százalék, ebből cukor 57,1 – oszt’ ennyi.
roziutazik.hu 