A helyes válasz mindkét kérdésre: igen! Az elsőre azért, mert magyarul mindkettő helyes. Bár az ország neve hivatalosan Georgia, az MTA állásfoglalása szerint továbbra is helyes a magyar Grúzia név.
Grúzia vagy Georgia (sőt! grúzul: საქართველო, ejtsd: Szakartvelo) Európa és Ázsia határán fekszik, Oroszország, Törökország, Örményország, Azerbajdzsán, valamint a Fekete-tenger határolja. A kaukázusi köztársaság 1991. április 9-én nyerte el függetlenségét a Szovjetuniótól. A 3,7 millió lakosú országban élők többsége ortodox keresztény. Ezeréves templomok, kedves kóbor kutyák, legendás vendégszeretet fogadja itt az utazót.
És akkor a második kérdésre adott igen: Kutaiszi az ország 3. legnépesebb városa, Nyugat-Grúziában található. Ha először jársz errefelé, Kutaiszi jó választás belekóstolni ebbe a számunkra kissé egzotikus világba. Kiindulási pontnak is jó, vannak remek kirándulóhelyek a környéken, ezekről bővebben a cikk végén.
Azóta terveztem eljutni ide, amióta van Budapestről közvetlen fapados repülőjárat. 2023 márciusában végre összejött egy pár napos út. Na, akkor grúzzunk bele! Cool tour, sok. Kultúrsokk.
A helyi pénznem a lari, és 1 lari most kb. 140 forintot ér. Itthon nem nagyon tudsz váltani, a Kálvin tér környékén van egy pénzváltó, ahol foglalkoznak egzotikus valutákkal, de vagy van készleten, vagy nincs. Eurót vagy dollárt érdemes vinni, váltót találsz már rögtön megérkezéskor a reptéren is. Ott csak egy 20-asért vettem larit, abból kiindulva, hogy a reptereken mindig lehúzós az árfolyam, de utólag már látom, hogy Kutaisziben nincs releváns különbség, a városban is hasonló szinten jutottam larihoz. Bankkártyával ma már elég sok helyen lehet fizetni, de még több helyen nem.
Bejutás a reptérről? Hm. A legolcsóbb megoldás a busz (egy útra 10 lari), ha jön. Általában nem jön. (Tbiliszibe, Batumiba megy, Kutaiszi túl közel van.) Marad a taxi, amit én Bolt appal intéztem a reptérről, 20 larit fizettem a városközpontig. 25-ig reális az ár, ha nem appon kerítenél kocsit, hanem helyben.
A centrum legjellegzetesebb építménye a Kolkhisz-szökőkút. Kutaiszi többezer éves város, az ókorban Kolkhisz királyság fővárosa volt. A hatalmas szökőkút állatszobrai korabeli aranyleletek másai. Egy irdatlan méretű körforgalom közepén áll, sávok nincsenek felfestve, úgyse törődne velük a kutya se.
Kutyából márpedig bőven van. Jól esne egy szendvics? Csak ésszel. Ha nem vigyázol, kutaiszi kutya eszi kajádat.
Utcaseprő is majdnem annyi van, mint kóbor eb. Az utcaseprők egyfajta szimbiózisban élnek a kutyákkal, hiszen amíg azok eleget szarnak, addig van mit eltakarítani. Barátságban is vannak, ezt onnét gondolom, hogy többször szemtanúja voltam, hogy egy sárga mellényes kedvesen, de határozottan letessékeli az úttestről az eltévelyedett ebet.
Amúgy majdnem mindegyiknek van biléta a fülében. Mármint a kutyákéban. Persze, nem állhat mellettük mindig egy segítő, így aztán utolérhetetlenül sok a sánta kutya… Kóbor macskák is vannak, de ők inkább éjjel mozognak, amikor a kutyák már nyugovóra tértek.
A nyüzsgő Green Bazaar a legrégebbi termelői piac a környéken, megadja a tökéletes alaphangulatot a Kutaisziben töltött időhöz. A hét minden napján reggeltől kora estig tart nyitva. Nem érdemes túl korán menni, kényelmes tempóban pakolásznak, csak lassan indul be az élet.
Van egy a városban egy másik, nagyobb piac is (Grand Bazaar), de szerintem az nem ilyen izgalmas, és messze is van a központtól. Fun fact: utcai árusoktól lehet venni cigit szálanként, a hipermarketben meg lisztet kimérve.
Amit mindenképp kóstolj meg Grúziában: hacsapuri, khinkali, tklapi (laplekvár), csurcsela (mustkolbász), és random bármilyen péksütemény, ami forró lesz és a legtöbb esetben töltött: sajtos-túrós-tojásosat, babosat is találtam.
Az 1000 éves Bagrati katedrális az UNESCO Világörökség része volt, de 2012-ben törölték a listáról, a megkérdőjelezhető felújítás miatt. A város jelképének számító székesegyház az Ukimerioni-dombon áll, a grúz ortodox világ négy nagy katedrálisának egyike. Nevét arról a III. Bagrat királyról kapta, akinek az uralkodása idején épült.
Ahol kápolna van a fában: a Kutaiszi Botanikus Kert, ide értem le a Bagratitól egy rövid sétával. Az 1840-ben megnyitott park egy szubtrópusi növényekkel teli arborétum, sétányokkal, szökőkutakkal, szerelmetes fotózkodásra alkalmas díszes vashintóval. A csúcs a „fába faragott kápolna”: egy 400 éves tölgyfa törzsében szentképekkel teli kegyhely található.
A botanikus kert még a Rioni túlpartján van – úgy értem, a városközponthoz képest, de a 150 000 lakosú település fő látnivalói között nincsenek nagy távolságok. Jó kis sétát lehet tenni a francia és zsidó negyedben is, a Rioni innenső partján.
Katie Melua is itt született, Szombathely grúz testvérvárosában, az aranygyapjú* földjén. Ha jobban elmerülnél a város történelmében, akkor ott a Kutaiszi Történeti Múzeum. Nem nagy, fél óra alatt is ad betekintést a hely múltjába, a kedvencem a szemrevaló grúz írás fejlődését régi kódexekkel bemutató rész. A város nevét így írják: ქუთაისი.
Kutaiszi lanovkája (cable car) mindennap 12-től (szezontól függően) 18 vagy 20 óráig közlekedik, egy útra 1 lari a jegy. A libegő nem mai gyerek, de biztonságosan szállít fel a szemközti hegy tetejére a durva sodrású folyó felett.
Odafenn van egy erősen retró hangulatú vidámpark (Besik Gabashvili Amusement Park), meg jó kilátás a városra, a másik irányba elindulva pedig fél órányi járásra a Gora temető, amit mindenképp meg akartam nézni (útjaim során, ahol csak tehetem, mindig meglátogatok egy helyi temetőt).
Az itteni egy kifejezetten vendégváró fajta. Úgy látszik, Kutaisziben még a halottak is barátságosak!
Hát még a házigazdám a Guest House Coffee-ban, ahol a szállásom volt, bent a központban. David teljesen élt, és nagy elánnal kommunikált. Tőmondatokban tulajdonképpen bármilyen nyelven. Tőle tanultam meg, hogy mondják grúzul azt, hogy egészségedre: gaumardzsosz!
Az úrnak a saját borán túl csacsája is van. A csacsa az ún. vinogradni vodka neve, amit otthon szokás gyártani a borból. Mellé édes alma jár.
A Guest House Coffee / Kofe címe: Tbilisi street, Deadlock 2, telefon: +995 592 33 53 51. Három éjszakára 75 larit fizettem a minimalista egyágyas szobáért.
További látnivalók: a Fehér-híd a kalapot tartó fiú szobrával, a Golden Marquee palota (jelenleg felújítás alatt), a David Kakabadze Szépművészeti Galéria… Tipp: a Rustaveli-hídnál található tourinformban lehet kapni (ingyen) nagyon jól szerkesztett, praktikus infókkal ellátott térképet a városról és Imereti régióról. Ugyanitt találsz WC-t is.
Kutaisziből marsrutkával jutottam el a Gelatiba. Az UNESCO Világörökséghez tartozó kolostorhoz a színház mögül indul napi néhány alkalommal minibusz, én a 14 órással mentem, vissza pedig 16.30-assal, ez így pont kényelmesen körülnézős időzítés volt.
Gelati középkori kolostoregyüttese Kutaiszi közelében, Nyugat-Grúzia Imereti régiójában található. Az ország egyik első kolostora, IV. Dávid grúz király alapította 1106-ban vallási, oktatási és tudományos központnak.
IV. Dávid, más néven Dávid, az Építő 1089-től haláláig, 1125-ig uralkodott. A történelem legnagyobb és legsikeresebb grúz uralkodójáként és a grúz aranykor nagy építtetőjeként van számontartva. Kiűzte a szeldzsuk törököket az országból, megnyerte az 1121-es didgori csatát, és a hadsereg és a közigazgatás reformjai lehetővé tette számára, hogy újra egyesítse az országot, és Grúzia irányítása alá vonja a Kaukázus legtöbb földjét. Az egyház barátjaként és a keresztény kultúra jelentős előmozdítójaként a grúz ortodox egyház szentté avatta.
A tömör kőből épült, boltíves kialakítású Gelati kolostor a középkori Grúzia aranykorának remekműve. Ez a időszak a politikai erő és a gazdasági növekedés időszaka a 11. és 13. század között. Gelatiban ma is megvan még néhány freskó a 12. századból. Az ortodox kolostor ingyenesen látogatható minden nap sötétedésig.
A kolostor közelében, a hegyen megejtettem még egy rövid, de földönkívüli hangulatú túrát, ahol útközben tábla emlékeztetett – szent hely lévén – a megfelelő viselkedésre és öltözetre. Ez persze csak ajánlás, Grúzia szabad ország, annyira, hogy nemcsak a kutyák mászkálnak szabadon, de vidéken a tehenek és a disznók is…
Kutaisziből két további kirándulást tettem (ezekről már írtam nemrég, linkelem is:) az elhagyatott szovjet szanatóriumairól ismert Tskaltubóba, illetve a Fekete-tenger partján fekvő üdülő- és kaszinóvárosba, Batumiba.
Hazaútnál vedd komolyan, hogy időben ki kell érni a reptérre, mivel kötelező a regisztráció, és ez plusz sorbaállással jár, függetlenül attól, hogy online becsekkoltál-e már korábban. Az útlevél- és biztonsági ellenőrzésre csak a regisztrációt követően engednek be. A reptéren simán lehet éjszakázni, van elég töltő meg hely akár lefeküdni is, a maga módján egész otthonos. Ez azért fontos, hogy mert a Wizz Air jelenleg kora hajnali indulással repül Kutaisziból Budapestre.
Látogatás ideje: 2023. március
*„Athamasznak, Théba királyának első, isteni feleségétől két gyermeke született: Phrixosz herceg és Hellé hercegnő. Második felesége féltékeny mostoha volt, aki éhínségbe taszította az országot, majd felbérelte a jósokat, hogy az állítólag haragvó isten kiengeszteléséért a királyi gyermekek feláldozását kérjék. Már kísérték a gyermekeket a vesztőhelyre, amikor isteni édesanyjuk segítségükre sietett, és az aranygyapjas kost küldte megmentésükre, aki messze keletre vitte őket, túl a Fekete-tengeren, Kolkhiszba. Erről azt tartják, hogy ott a napsugarak egy aranyszobába vannak bezárva, és azon a vidéken kel fel a Nap. Hellé útközben leesett, és a tengerbe fulladt. Róla nevezték el a Hellészpontoszt. Az aranygyapjas kost Kolkhiszban feláldozták Poszeidónnak, majd lenyúzott bőrét egy fára akasztották. Hosszú időn át úgy tartották, hogy Kolkhiszt az aranygyapjú védi meg a támadásoktól. Az aranygyapjút később Iaszón királyfi az argonauták vezetője szerezte meg egy kalandos hajóút során, az Argó hajóval, az argonauták segítségével.” (Wikipédia)
roziutazik.hu 