Egyikből látszik a másik, ennek megfelelően a másikból az egyik.
Somoskő vára a határ szlovák oldalán ragadt. Ezt azért így mondom, mert Trianon után pár évvel magát a falut visszakapta Magyarország, csak a várat nem. Somoskő településről amúgy a vár felé menet nagyjából annyi jele van annak, hogy melyik országban vagy, hogy az információs táblákon helyenként a magyar, helyenként a szlovák leírások vannak előbb.
Bazaltorgona is van, szépen muzsikál, az egykori vulkán belsejéből került elő, még akkor, amikor a várat építették. Az meg nem mostanában volt – elég az hozzá, hogy Balassi Bálint szerelme, Losonczy Anna aka Júlia már itt élt (és nem vele).
A másik hegyen álló másik várról meg Petőfi zengedezett közepesen meghatottan, miszerint
És így tovább, hosszan. (Salgó a címe.)
Salgó vára alatt/mellett főként erdő, kisebbrészt Salgóbánya van, ahol nem Zenthe Ferenc született, hanem Rameshofer Ferenc.
Persze egyazon emberről beszélünk, később vette fel a Zenthe nevet, és még sokkal később meg őutána a salgótarjáni színház. (Salgótarján központjáról juszt se teszek képet ide, maradjunk annyiban, hogy pont olyan szép, mint Ajka, Ózd és Csepel-Csillagtelep együttvéve.)
PS. A környéken van a Macskalyuki kőbánya, ahonnan “a” macskakő származik.
Látogatás ideje: 2021 őszén
roziutazik.hu 