Egy sziget, három ország – ez Ciprus. Három? Nem csak kettő? Bár a világ túlnyomó része szerint csak egy, Ciprus, hiszen az Észak-Ciprusi Török Köztársaság létezését hivatalosan csak egyetlen ország, Törökország ismeri el. Hivatalosan. A gyakorlatban bizony másik országba lépsz, ahogy átmész az ellenőrzőponton. És egy harmadik államot is meglátogathatsz Cipruson: itt található Akrotíri és Dekélia brit tengerentúli terület.
Közel-Kelet, de közel vagy! Ciprus (görögül Κύπρος, törökül Kıbrıs) történelme a brit gyarmati múlttól kezdve a mai kettéosztottságig számos politikai, katonai és kulturális konfliktust foglal magában. A sziget EU-tagsága is különleges helyzetet teremt, hiszen bár hivatalosan az egész sziget az Európai Unió része, a gyakorlatban két különböző világ találkozik a határvonal mentén.
- Landolás és látnivalók Lárnakában
- Nicosia, a kettéosztott főváros
- Dekélia
- Ciprus, a macskák szigete
- Mit evő legyek?
Cipruson északon van Kelet, délen meg Nyugat. Észak-Ciprus a törököké, mecsetjeikkel, ez a keleti világ. A déli rész görög és EU-tag. Igazából egész Ciprus az, mivel Törökországon kívül az északi részt egyetlen ország sem ismeri el szuverén államnak, de a gyakorlatban az a helyzet, hogy az észak-ciprusi területen az EU jogszabályai és szabályozásai nem érvényesek. Cifrázzuk tovább: a kettő között senkiföldje van, az ENSZ által felügyelt tiltott zóna. És még egy csavar: a szigeten található két brit katonai bázis, Akrotíri és Dekélia, amelyek körülbelül 15 ezer lakosnak adnak otthont, hivatalosan brit tengerentúli területnek számítanak, nem tartoznak Ciprus közigazgatási fennhatósága alá. Ugyanakkor ez az egyetlen brit tengerentúli terület, ahol az euró a hivatalos fizetőeszköz. A közlekedés cserébe baloldali, miként az egész szigeten, leszámítva a tiltott zónát, ahol ugye semmilyen.
Ami mindenhol van: macskák. Nekik oda is szabad a bejárás, ahova a mezei kétlábúaknak nem, egész kolóniák tanyáznak háborítatlanul az elhagyatott ingatlanokban, és hol az egyik, hol a másik térfélre járnak át koldulni. Lehet, hogy ők találták ki ezt az egészet?
De beszéljünk szebb dolgokról: Aphrodité (ógörögül Ἀφροδίτη, azaz „a habokból kiemelkedő”) a szerelem és a szépség istennője a görög mitológiában. A római mitológiában a késői köztársaság korában Vénusszal azonosították, de a hasonlóságuk csak felszínes. Maguk a görögök inkább az óegyiptomi Hathor istennőhöz hasonlították. Gyakori alternatív neve Küprisz (a „ciprusi”), mert itt emelkedett ki a habokból.
Landolás és látnivalók Lárnakában
Budapestről Páfoszra és Lárnakába vannnak közvetlen járatok, én ez utóbbiba repültem. A Földközi-tenger harmadik legnagyobb szigetének keleti partján fekvő város tipikus nyaralóhely, hosszan elnyúló homokos tengerparttal, szálloda- és étteremsorral.
A reptérről elég egyszerű bejutni a centrumba, csak fel kell szállni a 425-ös buszra. A buszjegy ára nappal 2,4 euró, éjjel 4. Ehhez képest Lárnakából Nicosiába 4-ért elmehetsz, és van egész napos távolsági jegy is 7-ért, ami jó retúrra. Nem rossz a szigeten a tömegközlekedés, de ha szeretnél többet látni belőle, érdemes valamilyen járművet bérelni.
A városközpontban álló, késő IX. századi Szent Lázár-templom (Ιερός Ναός Αγίου Λαζάρου) fő érdekessége, hogy itt van a bibliai Lázár második sírja, de ez is üres. Az elsőből a történet szerint ugye Jézus feltámasztotta. Lázár később Ciprusra jött, ahol kinevezték Kition (a mai Lárnaka) első püspökévé, és még 30 évet élt. Nyughelye aztán feledésbe merült, mígnem 890-ben meg nem találták. Lázár ereklyéit ezután VI. Leó császár 898-ban átvitette Bizáncba, ahonnan viszont egy keresztes hadjárat során nyomuk veszett. Mindenesetre ez a templom felépült oda, ahol még megvoltak. Természetesen itt is találkoztam macskákkal.
Lárnakában található egy erőd, néhány múzeum, egy archeológiai terület, valamint egy elsüllyedt hajó, a Zenobia, ami körül lehet búvárkodni, és persze a hosszú, homokos, családbarát Finikoudes strand.
A flamingókkal sétálni a lárnakai sós tó partján egészen földöntúli élmény volt…
A közelben található a híres Hala Sultan Tekke is; és ha nagyon ráérsz, kimehetsz a Kamares akvadukthoz, ami a városon kívül, a Limassolba vezető régi út közelében található. A látványos, 75 boltívre épített vízvezeték a XVIII. század közepétől egészen a II. világháborúig szolgálta a helyi vízellátást.
Az Odesszai Szívhorgony az orosz-ukrán háború kapcsán vált emlékhellyé. A Krím 2014-es annektálása és a Donbász megszállása után Oroszország 2022. február 24-én újra fegyveres agressziót indított Ukrajna ellen. Ez a hely a megemlékezés és a tiszteletadás szimbólumává vált mindazok számára, akik életüket áldozták Ukrajna védelméért.
Nicosia, a kettéosztott főváros
Nicosia Ciprus fővárosa. A várost nem csak az európai Ciprus, de a Törökország protektorátusának tekinthető Észak-ciprusi Török Köztársaság is fővárosának tartja, noha annak kormánya ténylegesen Girnében székel.
A sziget 1878-tól brit fennhatóság alá került, bár hivatalosan az Oszmán Birodalom része maradt egészen 1914-ig, amikor a britek végleg annektálták. 1925-ben Ciprust brit koronagyarmattá nyilvánították, és ez az állapot egészen 1960-ig tartott, amikor a sziget függetlenné vált. 1974-ben a helyzet drámai fordulatot vett: a görög katonai junta támogatásával államcsínyt hajtottak végre Cipruson, amelynek célja az volt, hogy a szigetet Görögországhoz csatolják. Válaszul Törökország katonai inváziót indított, és elfoglalta a sziget északi részét, amely azóta is török ellenőrzés alatt áll. 1983-ban az északi részen létrehozták az Észak-ciprusi Török Köztársaságot, amelyet csak Törökország ismer el hivatalosan. Az ENSZ azóta is igyekszik ügyelni a rendre.
A főváros görög oldala: Λευκωσία
Ha busszal érkezel, akkor az első szembeötlő látványt a Zaha Hadid által tervezett Eleftheria tér (Πλατεία Ελευθερίας, magyarul Szabadság tér) nyújtja. Ez Nicosia főtere, a város központja. Innét pár perc sétával már az óvárosban vagy, vagy, ha az Omiroun mész nyugat felé indulsz, akkor a Ciprus Múzeumban.
Az ingyenesen látogatható Ciprus Múzeum (Κυπριακό Μουσείο) betekintést nyújt Ciprus gazdag történelmébe és mitológiájába. A gyűjtemény legérdekesebb része szerintem az Ayia Irini szentély terrakotta figurái, az i. e. VII-VI. századból származó kultikus szobrok olyan elrendezésben vannak kiállítva, ahogy eredetileg is álltak az oltár körül.
A szentélyt a bronzkor utolsó szakaszától egészen i. e. VI. századig használták, majd jött egy árvíz… További kiemelkedő látnivalók a múzeumban: egy késő bronzkori sír (i. e. 1400-1200) rekonstrukciója, amely két temetkezési szinttel rendelkezett; a szarvasisten bronzszobra Enkomiból (i. e. XII. század); oroszlánok és szfinxek mészkőszobrai a II. ciprusi archaikus időszakból (i. e. VI. század közepe), amelyeket Tamassos királyi sírjainál találtak.
Nicosia központjában bőven van lehetőség vásárolgatni, szép templomokat nézegetni, tornyokba felmenni, onnan nézni szerteszét. Igazi pezsgő város. Macskákkal, még szép.
A határ és a tiltott zóna
A görög oldalról a Ledra utca végén lehet gyalogosan átkelni a török területre. Okmányellenőrzés van, pecsételés nincs. Az uniós állampolgárok szabadon utazhatnak a sziget mindkét részére. Odaát török lírával tudsz fizetni.
Nicosia, a kettéosztott főváros déli és északi oldala között húzódik az ENSZ által felügyelt tiltott zóna (a macskákra, mint említettem, ez nem vonatkozik), szögesdróttal, fallal, katonákkal.
Van, ahol a félbevágott utcán fotózni is tilos, és van, ahol a lakóház meghosszabbításának értelmezik a válaszfalat, gyerekek játszanak a tövében, a kerítésen szárad egy adag zokni. Csaknem fél évszázad alatt nyilván meg lehet szokni. A senkiföldjén helyenként sportpályák, mindkét országból lehet nézni, bár nem tudom, kik játszhatnak.
Fun fact: Nicosiát cak a világ többi része hívja így, görögül Λευκωσία, törökül Lefkoşa.
– Is. Meg hintázni a szögesdrótnál, a tiltott zóna mellett.
A török térfél: Lefkoşa
Nicosiának a de facto állam Észak-Ciprusi Török Köztársasághoz tartozó oldala egészen végletes: vagy ragyog valami, vagy csöndesen pusztul. Átmenet ugyanúgy nincs, mint papírok nélkül a város déli részére, az EU-ba. A történelem betette a kaput, én meg a lábam a történelembe: a Dervis Pasa Etnográfiai Múzeum (Derviş Paşa Etnoğrafya Müzesi) a ciprusi oszmán építészet egyik legszebb példája, tartalmilag meg a hagyományos helyi életvitelbe nyújt betekintést.
A múzeum az Arabahmet negyedben található, amelynek utcáit róva erős Málta-feeling kapott el. A színes házak hasonlatosságára minden bizonnyal a brit gyarmati mőltban keresendő a magyarázat.
Az 1572-ben épült Büyük Han (Nagy Szálló) eredetileg azt a célt szolgálta, hogy szállást biztosítson az Anatóliából és Ciprus más részeiről érkező utazóknak. A kétemeletes fogadónak 68 szobája volt, amelyek a négyzet alakú belső udvarra nyíltak.
A Büyük Han ma bazárként funkcionál, vannak kézműves termékeket árusító üzletek, meg több vendéglátóhely.
Ittik Dede mauzóleuma vélhetően egy katona sírhelye, aki 1570-ben esett el Nicosia oszmánok általi elfoglalása során. Ez az emlékhely fontos része az oszmán-kori török hagyatéknak Cipruson.
Samanbahçe történelmi házai az Oszmán Birodalom és a törökök egyik első tanácsi lakásprojektjei közé tartoznak. A projektet Musa Irfan bég indította a XX. század elején. Három fázisban valósult meg, és 72 ház épült meg azon a területen, amit Saban Pasha kertjeinek hívtak, és a beruházás előtt gyümölcsök és zöldségek termesztésére használták.
A Samanbahçe lakásprojekt célja a lakhatási szükségletek kielégítése volt a városfalakon belüli területen. A ma is használatban levő, 82 m²-es házak előszobából, két hálószobából, konyhából, fürdőszobából, WC-ből és belső udvarból állnak.
Dekélia
Akrotíri és Dekélia együtt képez egy brit tengerentúli területet, tehát ugyanaz a státusza, mint pl. a Spanyolország által körbezárt Gibraltárnak (az európai példák sora ezzel véget is ért). A brit tengerentúli területek nem képezik részét az Egyesült Királyságnak, de az Egyesült Királyság szuverenitása alá tartoznak. Akrotíri nyugatabbra helyezkedik el Cipruson, míg Dekélia itt található, Lárnaka közelében, ahol a reptérről induló 425-ös busz másik végállomása is.
A terület fő látnivalója a tengerpart, itt van pl. van olyan fotogén sziklás rész, ami a lárnakai Finikoudes strandon meg a közelében sincs, helyes kis kikötő, helyes kis ortodox templom. És a biztonság kedvéért körbekerített terület a britek házaival. Néhol még látni klasszikus piros telefonfülkét is.
Van a parton egy étterem, a Lambros, ahol tradicionális brit ételeket kínálnak, mint például a fish and chips vagy a fish cake. Utóbbit halpogácsának, halfasírtnak vagy haltócsninak nevezhetnénk magyarul. Elég macerás elkészíteni, mivel külön kell kezelgetni a halat, főzni a krumplit, összetörni, hozzáadni a többi hozzávalót, panírozni, majd olajban kisütni, meg ugye az se mindegy, milyen halból állsz neki. Itt találtok egy receptet magyarul, egy nagyon tutit meg itt, angolul.
Ciprus, a macskák szigete
Az egyik legfontosabb tudnivaló Ciprusról, hogy itt több macska él, mint ember. 1,5 millió vs. 1,2 millió. Az átlagos ciprusi cica rendkívül barátságos, már az első dörgölőző kishavernál tudtam, hogy igyekszem majd megsimogatni a többi 1 499 999-et is.
A legenda szerint a macskákat a 4. században Szent Heléna hozatta hajókkal, amikor nagyon elszaporodtak a szigeten a kígyók. 1000 cicát importáltak Egyiptomból és Perzsiából. A terv bevált, a kígyók le lettek vadászva, a macskák meg azóta is boldogan élnek és sütkéreznek. A régészeti leletek alapján ennél jóval régebbre nyúlik vissza a történetük: tártak már fel olyan 9000 éves sírt, amelybe emberével együtt temették a macskát. Szóval Ciprus igazán a macskák szigete! Íme, a vendéglátós, az elmélkedő, a kukázó meg a többiek – lapozgass cicás képeket:
Mit evő legyek?
A tarhana egy szárított élelmiszer-összetevő, amely gabona és joghurt vagy fermentált tej erjesztett keverékén alapul, és megtalálható Közép-Ázsia, Délkelet-Európa és a Közel-Kelet konyhájában. A török tarhana tört búzából (vagy lisztből), joghurtból és zöldségekből áll, fermentálva, majd szárítva. (lásd magyar tarhonya szó) Cipruson nemzeti különlegességnek számít, és gyakran halloumi sajtdarabokkal tálalják. A halloumi egy ciprusi eredetű sajt, amelyet kecske- és juhtej, valamint néha tehéntej keverékéből készítenek. Magas olvadáspontja van, így könnyen süthető vagy grillezhető, ami miatt népszerű húspótló.
Népszerű étel a souvlaki és a souvla. Mindkettő tradicionális ciprusi étel, de másképp készítik és tálalják. A souvlaki kis húsos nyárs, jellemzően disznóhúsból, csirkéből vagy ritkábban bárányból, míg a souvla nagyobb húsdarabokat jelent, amelyeket nyárson sütnek, gyakran barbecue formában.
A loquat egy ciprusi citrusféle, kicsit kicsi, kicsit savanyú, de legalább az övék… legalábbis rengeteg külföldi utazási oldal említi, én a piacokon és üzletekben semmilyen formában nem láttam, de hiszek a létezésében.
Látogatás ideje: 2023. december
roziutazik.hu 