A másfél magyarországnyi lakosú, két kontinensen elterülő Isztambul Törökországnak már 100 éve nem fővárosa, de a macskáké minden bizonnyal igen. Állati hely. Cicák mindenhol, csávók a hídon kis halakat a levegőbe dobálva etetik a sirályokat. Hosszú utat tettem meg: Bizáncból Konstantinápolyon át egészen Isztambulig.
- Séta a történelemben
- Ahonnan kezdeni érdemes: a Sultanahmet tér
- Pera Palace: Agatha Christie és az Orient Express utasainak szállodája
- Irány Ázsia!
- Street art a macskafővárosban
- Amiket mindenképp meg kell kóstolnod
- 7 dolog, amire nem számítasz Isztambulban
- Praktikus információk
Séta a történelemben
I. e. 667-ben görögök alapították a poliszt, bizonyos Büzasz vezetésével, akiről Büzantionnak nevezték el. Római uralom alá i. e. 64-ben került a város, nevét ekkor Byzantiumra latinosították. Nova Roma néven Nagy Konstantin császár tette a birodalom új fővárosává, de inkább őutána, Konstantinápolyként lett ismert. Évszázodokon át a Bizánci Birodalom, ill. az 1054-es egyházszakadás után az ortodox keresztény egyház központja. 1453-ban megérkeztek a törökök, onnantól Isztambul volt az Oszmán Birodalom szíve. Fővárosi rangját a köztársaság kikiáltásával vesztette el.
Többé nem öntheti el a törököket a pulykaméreg az ország neve miatt: az ENSZ 2022-ben hagyta jóvá a török kormány kérelmét, hogy Türkiye lehessen az ország hivatalos nemzetközi elnevezése, az addig használatos Turkey helyett, ami angolul pulykát is jelent.
Ahonnan kezdeni érdemes: a Sultanahmet tér
A legfontosabb látnivalók itt vannak a környéken, a Fatih kerületben található Eminönü negyedben. A Topkapi önmagában félnapos program, erről egy angol nyelvű videót ajánlok, a Bery Istanbul Tips csatornáról sok hasznos infóhoz jutottam.
Hagia Sophia vs. Kék mecset. Melyik a nagyobb? Melyik a szebb? Melyik épült korábban? Egyáltalán, melyik melyik? Ha először jársz Isztambulban, nem ciki tévedni – ez az a két mecset, amiket a leggyakrabban összekevernek a turisták.
A másfél évezredes múltra visszatekintő Elsüllyedt Palota (más néven Bazilika Ciszterna, Yerebatan Sarnıcı) az Isztambul alatt található több száz régi víztározó közül a legnagyobb, 532-ben építtette I. Justinianus bizánci császár. Ma is a várost szolgálja, csak nem vizet tartanak benne, hanem turistákat. Naprakész infók, nyitvatartás, jegyelővétel itt.
A Sultanahmet téren egész szép kollekció áll oszlopokból, Theodosius Egyiptomból zabrált, hieroglifákkal televésett obeliszkje mellett meredezik a bronz Szerpentin-oszlop, ami a római kori Hippodromból maradt itt. Eredetileg a delphoi Apolló-templom előtt állt, csak amikor Bizánc lett az új birodalmi központ, jól áthozták ide. A kígyótesten anno kígyófej is ült, de az az idők során elveszett.
Az Iszlám és Török Művészetek Múzeuma azoknak való, akik szeretnének jobban elmélyedni a tárgyi kultúrában. A múzeum tele van gyönyörű régi könyvekkel, szőnyegekkel, és olyan tárgyakkal, amiket háromszor meg kell nézni, hogy egyszer megértsd. Ilyen például a qiblanuma, amit 1738-ban készített Barun al-Muhtari. Ez egy hordozható csillagászati műszer, amelynek neve szó szerint azt jelenti, hogy „irányt mutat a Ka’ba felé”. Az iránytűt is tartalmazó, 31 cm átmérőjű eszköz fából készült, és az edirnekari néven ismert technikával van díszítve.
A damaszkuszi dokumentumok egy többezer oldalból álló gyűjtemény, amely több ezer oldalnyi különféle dokumentumból és a Korán al-Karém köteteiből áll, amelyeket tíz évszázadon keresztül gyűjtöttek (a 8. század vége és a 19. század között). A damaszkuszi Omajjád mecsetből kerültek Isztambulba 1917-ben.
Szintén Eminönüben vannak a leghíresebb bazárok: az Egyiptomi Bazár (Fűszerbazár) meg a Nagy Bazár. Igen, nagyon turistás és túlárazott mindkettő, ettől függetlenül hiba volna őket kihagyni.
A nagyobb élményt nekem az Egyiptomi jelentette, szebb és átláthatóbb. A Nagy Bazárba meg egész korán mentem, még nyitás előtt, kicsit bele tudtam szagolni az itt dolgozók mindenreggeleibe is.
Ilyen színű város meg nincs is! Vattacukor-alkonyati panoráma a Szulejmán-mecset kertjéből:
Az Aranyszarv-öböl másik oldalán áll a Galata-torony (2023 végén épp felújítás alatt), az érdekesen ívelődő Kamondo-lépcső, ezekn túl a mai centrum, a Taksim tér (legfentebb, a nyitóképen) és környéke. Ezen a részen már könnyebb olyan helyre beülni, amit nem a turisták kedvéért nyitottak, bár azokból is jutott még. Isztambulban is érvényes, hogy minél autentikusabb vendéglátást keresel, annál jobban el kell távolodnod a városmagtól.
Pera Palace: Agatha Christie és az Orient Express utasainak szállodája
Ahol az Orient Express utasai szálltak meg egy szép emlékű korszakban… A Pera Palace Hotel volt Isztambul első modern szállodája, egyben az első Törökországban, ahol meleg folyóvíz, légkondicionálás és lift is üzemelt.
A szálló egyik leghíresebb, visszatérő vendége Agatha Christie volt. Az írónő 1926 és 1932 között sokszor tartózkodott a 411-es szobában, sőt, itt írta a Gyilkosság az Orient Expresszen című híres regényét is.
Irány Ázsia!
Áthajóztam Ázsiába az egyik menetrend szerinti járattal. Szinte csak az enyém volt a fedélzet, annyira kevés utas ment reggel arrafelé, míg az európai oldalra tartó hajók tele voltak az ingázókkal. Tömegek járnak át dolgozni egy másik kontinensre!
Odaát is nagyon Isztambul van, macskákkal, mecsetekkel, cuki pici villamossal, street arttal, meg például az egykori Hasanpaşa gázgyár területén létesített Gazhane kultúrkomplexummal. Visszafelé más útvonalon szeltem át a Boszporuszt, madárraj kíséretében, nagyon sirály volt.
Street art a macskafővárosban
Az ázsiai oldal bővelkedik jobban street artban, de az európai sem kutya. Szivárványos lépcsőből is van vagy három, de macskás alkotásból még több.
Popkulturálisan érintett macska: a rajzfilmfigura Félix öregebb mindannyiunknál, 1919 novemberében tűnt fel először a mozivásznon. Itt épp a hosszú élet titkát osztja meg a török kollégával.
A tűzfalfestményen pedig Malála Júszafzai portréja látható. Ő az a pakisztáni emberjogi aktivista, aki 17 évesen kapott Nobel-békedíjat.
Amiket mindenképp meg kell kóstolnod
Ha Isztambul, akkor halas szendvics! Mármint halas szendvicset sokfelé ehetsz a világban, de a balık ekmek igazi isztambulikum. Laktató, és semmi szálka. A két szintes, éttermekkel vastagon megpakolt Galata-hídon 100, pár száz méterre onnan 70 líráért kapható.
A város legújabb kedvence: a hideg baklava (soğuk baklava, cold baklava). Ezt az édességet mindössze néhány éve találták fel, és villámgyors karriert futott be. Miben különbözik a hideg baklava a hagyományostól? Legfőképp nem a hőmérsékletében, hanem abban, hogy tejjel és csokoládéval készül. Én az egyik Madóban kóstoltam meg, Kadiköy kikötője közelében.
Kanyar vissza a hagyományokhoz: a sült kukorica. Süt a tej! Belül édes, kívül sós, szerintem isteni finom helyi csemege. A kukorica főzővizét az utolsó pár percre felturbózzák cukros tejjel. Ezután sütik a platnin, megsózzák, jó étvágyat. Süt misirnek, köz misirnek is nevezik (tejkukorica, sült kukorica), városszerte árulják a jellegzetes piros kordékról. Az Ayasofya mellett vettem, azon a környéken, ahol minden indokolatlanul túl van árazva. 25 líra = 300 forint.
És persze tea. Vagy török kávé. Az ember úgy ül le az apró székekre, mint zacc a csésze aljára. Fölötte kavarognak színek, ízek, illatok.
7 dolog, amire nem számítasz Isztambulban
A vastemplom, a velencei csatornák és más szokatlan dolgok:
Praktikus információk
A tömegközlekedés kiváló Isztambulban. Amire szükséged lesz a használatához, az az Istanbulkart. Már rögtön a reptéren érdemes megvenni, a metróállomáson keresd a képen látható automatákat. A kékből tudsz kártyát venni, a sárgával tudsz rá pénzt tölteni. A reptéri működik bankkártyával, de sok helyen a városban még készpénzes van, ezek is remekül működnek, de nem adnak vissza, szóval csak annyit tolj bele, amennyit közlekedésre szánsz.
Ugyanezeknél az automatáknál lehet ellenőrizni a fennmaradó kreditet, de amúgy azt kiírják a jegykezelő kapuk is egy pillanatra. Isztambul összes tömegközlekedési formáján lehet használni, az alapjegy 15 líra, de ha átszállással utazol, már kedvezményt ad, ill. a hajókon kicsit magasabb a díjszabás. Részletes infók angolul az isztambuli tömegközlekedésről itt.
Árfolyam (2023. december): 1 líra 12 forint, 1 euró 30 líra. Nem érdemes itthon váltani, Isztambulban mindenhol jobb az árfolyam, kivéve a reptéren, mert ott csak 25 lírát adnak csak 1 euróért. (Viszont ott nincs is szükség készpénzre.)
A mecsetekbe a belépés ingyenes, de kéretik illendő öltözetben jelen lenni, és ebbe nők esetében a fejkendő viselése is beleértendő. A bejáratnál jó eséllyel vannak szabadon használható kendők, de én azokat nem szívesen venném igénybe, ezer turista fején átmentek… Mindig van nálam saját. A cipőt le kell venni, a nagyobb mecsetekben betűjeles/számozott cipőtárolók vannak.
A mecsetekbe a belépés csak akkor lehetséges, amikor nincs imaidő. Ezt érdemes előre csekkolni az imanaptárban. Odabent mindent puha szőnyeg fed, nem ritka látvány a letelepedő család, futkározó, játszó kisgyerekekkel. A szent helyekre vonatkozó szabályok és szokások egészen mások, mint a keresztény kultúrkörben. WC sok mecset udvarán van, a használatukért nem kell fizetni.
Merhaba! Ez az univerzális köszönés. Ha semmi mást nem jegyzel meg törökül, csak ezt, már megérte, kedves mosolyokat kapsz érte.
Viszlát! – Görüşürüz!
Látogatás ideje: 2023. november
roziutazik.hu 