Három tökéletes nap a Vajdaságban: a szecesszió délvidéki fővárosa, Szabadka, a szomszédos békebeli fürdőhely, Palics, meg a rózsaszínből bordón át lilába váltó pacséri tófürdő.
Kezdjük is ezzel. Amikor írtam a burgaszi pink sós tóról, egy ismerősöm szólt, hogy Szerbiában is van lehetőség rózsaszínű fürdőzésre – azonnal fel is került a bakancslistámra. Van valami különös vonzódásom a rózsaszín tavakhoz, na. Ha egy ilyenben fürödtél, az összesben akarsz!
Pacsér (Пачир, Pačir) 30 kilométerre van Szabadkától, Zombor felé kell indulni, majd Bajmoknál letérni.
A 2000 négyzetméteres, mesterséges tó különös színét a víz összetétele okozza: a só mellett lítium, jód, bróm, kén és fluor is található a pacséri termálvízben. Ajánlott gyulladásos betegségek enyhítésre, ízületi, csont- és légúti megbetegedésekre, enyhíti az izomhúzódások, valamint az érrendszeri megbetegedések tüneteit, ill. és antidepresszáns hatása is van. Az 1400 méter mélyről feltörő 72 °C-os gyógyvizet lehűtik, és a tóban 30 fokos a víz (elvileg… én sokkal hűvösebbnek éreztem), ami napnyugta közeledtével egyre misztikusabb látványt nyújt. A benti medencék hőmérséklete 32–36 °C, és itt a víz szinte feketének látszik.
A teljes árú belépő 2023-ban 400 dínár, a részletes árjegyzéket megtalálod a fenti lapozható galériában. A pacséri gyógyfürdő megközelítése csak akkor egyszerű, ha nagyon tudod, hova mész, mert kitáblázva gyakorlatilag nincs, a Google Térképen itt találod.
Szabadka (Суботица, Subotica) a szecesszió délvidéki fellegvára. A mai városkép nagyjából két évtized alatt formálódott meg a 19-20. század fordulójától kezdve. 1902-1918 között Bíró Károly volt Szabadka polgármestere, a városfejlesztés és Palicsfürdő rendezése az ő nevéhez fűződik.
A Városházát 1908-1910 között építették fel, de még két évre volt szükség a belső tér kialakítására. Tervezői Komor Marcell és Jakab Dezső budapesti mérnökök voltak. Az épület ma is legnagyobb és legmagasabb a városban: 105 m hosszú, 55 m széles, 25 m magas, a torony pedig 76 méteres. Az építéséhez szükséges pénzt Bíró Károly polgármester a szabadkai homokvidék felparcellázásából és eladásából nyerte. Az épületet a világhírű pécsi Zsolnay-kerámia fedi, szintén ebből a gyárból kerültek a főlépcsőházba a díszítések is. Ugyancsak Zsolnay a Kék szökőkút, amely 1985 óta áll a Városháza előtti téren.
Itt még a Meki is szeci, annál is inkább, hogy a Városháza épületében van. Enni nem ide jöttünk, elvégre Szerbia már a Balkán, adja magát a csevap. A helyiek körében népszerű, egyszerű sütödékben a helyben készített pitát kettévágják, megkenik kajmakkal, ebben tálalják a csevapot. A kajmak egyfajta zsíros tejfölként vagy friss lágy sajtként határozható meg, kenhető, kicsit (nem rögös) túrónak is látszó tejtermék. Szerbiában igen népszerű. Leküldheted rakival (pálinkával) vagy kortyolhatsz mellé török kávét, sok helyen csak ezt lehet kapni, presszókávét nem (a belvárosi kávézókban van az is).
Az abszolút kihagyhatatlan látnivaló Szabadkán: a zsinagóga, ami szintén a magyar szecesszió jegyeiben épült, 1902-ben. A tervpályázaton Jakab Dezső és Komor Marcell terveit fogadta el az építőbizottság. Komor és Jakab 1899-ben azonos tervvel pályáztak Szegeden, az ottani zsinagóga megépítésére, de ott Baumhorn Lipót lett a befutó. A szabadkai zsidó közösség annál nagyobb lelkesedéssel fogadta a projektet.
Az épület szerkezetileg is különleges, mivel a laza talaj nem bírta volna el (a Szent Teréz-székesegyház az elrettentő példa, erre még visszatérek) a hatalmas kupolát, így azt a földbe süllyesztett betonoszlopok tartják. Színes rózsaablakai, mint megkövült magyar népmesék, zsidó mandalák.
A szabadkai zsinagóga belépő ellenében látogatható (2023-ban a teljes árú jegy 250 dínár, lehet kártyával fizetni). Nyitvatartás és további infók a zsinagóga weboldalán.
A Raichle-palotát 1904-ben Raichle Ferenc építész saját magának építette, lakóháznak és irodának. Ha vonattal érkezel, a Raichle-palota lesz az első, amit meglátsz, épp szemben van a vasútállomással. A Komor-Jakab pároshoz hasonlóan Raichle is a szecesszió magyar változatában alkotott, felhasználva az erdélyi népművészetből vett motívumokat, tarka virágokat és szíveket.
Raichle idejében a földszinten volt az építésziroda, az emeleten pedig a nagy ebédlő télikerttel (ez bálteremként is szolgált), a török szobának berendezett dohányzóval és a lakórésszel. Az építész nem élvezhette sokáig otthona kényelmét, mivel beköltözése után négy évvel csődbe jutott, és palotáját annak minden berendezésével együtt elárverezték. Az épületben ma a Szabadkai Kortárs Galéria található.
A késő barokk Szent Teréz-székesegyház 64 méter magas tornyai között már felépülése óta repedés látható. Franz Kaufmann tervezte, 1773-tól 1779-ig épült, de mivel mocsaras területre, gyakorlatilag elkészülte óta folyamatosan süllyed. A tornyok szép lassan távolodnak egymástól, kettészakítva a főhajót. A statikai problémákat szemmel láthatóan a mai napig sem sikerült megoldani.
Az utóbbi 100 évben mintegy 15 centiméterre távolodott el a két torony egymástól. 2017-ben még az volt a terv, hogy a tornyok alapjaiba vascsöveket vernek, azok majd megtartják a súlyt. Nem jött be, sőt, egyre gyorsabban szélesedett a repedés. Ezután jött a műgyanta-befecskendezés, majd az az ötlet, hogy egy beépített betongyűrűvel fogják össze a két tornyot. A belső felújítás időközben elkészült, 2023. októberében szentmisével ünnepelték itt a templom alapkőletételének 250. évfordulóját.
Palics (Палић, Palić) mára egybenőtt Szabadkával. Az L alakú, 4,6 km2 területű szikes Palicsi-tó északi részén található a Szabadka felvirágoztatásával együtt kiépített szecessziós üdülőnegyed. Miután a 19. században felfedezték a lúgos kémhatású, nátrium-karbonátot tartalmazó víz gyógyhatását, Palics az Osztrák–Magyar Monarchia felkapott fürdőhelyévé vált.
A víz felett, oszlopokon álló Női strand faépülete 1912-ben készült el, akkoriban még külön volt fürdőhelyük a nőknek és a férfiaknak a Palicsi-tó partján. A folklorista részletekben bővelkedő épületben ma kávézó üzemel.
Palics legjelentősebb épülete a szecessziós Nagyterasz, amit a jól bevált Komor Marcell – Jakab Dezső páros tervezett, ez is 1912-ben nyílt meg. Kereken 100 évvel később meg mint konferencaközpont nyitott, aztán valamikor zárt, jelenleg épp felújítják belül. Előtte a kis faépület a Zenepavilon.
A legjobb vendéglő a környéken a Halászcsárda (Riblja čarda), kockás abroszokkal, változatos és laktató halételekkel, a tóra nyíló kilátással. Másik alkalommal igen méretes gyerekadag csevapot ettünk a Kapetanski Rit nevű helyen, szintén a tóparton, kissé lejjebb. Emögött van a mai termálfürdő és aquapark.
A tóparti sétány Vermes Lajos (1860-1945) nevét viseli, aki a palicsi olimpiai játékok megálmodója volt. Igen, olimpia! Ugyanis Vermes már 1880-ban megszervezte itt a játékokat, 16 évvel az első újkori olimpia előtt. A tehetős sportember munkájának köszönhetően 1914-ig nemzetközi viszonylatban is jelentős sportesemények zajlottak itt. 1897-ben jelentős pénzösszeget fektetett a Szabadkát és Palicsot összekötő villamos vasút építésébe, ami nagyban megkönnyítette a közönség eljutását a palicsi rendezvényekre.
I. Sándor szerb királynak annyira megtetszett Lajosunk sport iránti elkötelezettsége, hogy megtette udvari vívómesterré és oktatóvá. Sajnos Vermes sem kerülhette el a személyes anyagi bukást. Amikor ez bekövetkezett, elköltözöt Kolozsvárra, de azért továbbra is jelen volt Szabadka és Palics sportéletében. Az I. világháború után tért vissza Szabadkára, vagyontalanul, ráadásul nevét akkor Ljudevit Vermešre szlávosítottak. Vermes Lajos 85 évesen hunyt el, a szabadkai Bajai úti temetőben, a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra.
Látogatás ideje: 2023. október
roziutazik.hu 