Két világvallás zarándokai találkozhatnak össze Nógrádban: Mátraverebély-Szentkút és a tari Buddha Park egymás közelében fekszik. A két helyszín közt kevés a kilométer, de sok a hasonlóság, mind külsőségekben (pl. a színes mozaikképek, azokon Jézus és Buddha hasonló arca), mind lelki-szellemi értelemben. Béke, szeretet, áldás!
Évezredes múltra nyúlik vissza a mátraverebély-szentkúti római katolikus nemzeti kegyhely története. A legenda szerint László királyt konok kunok kergették. A vágtázó uralkodó akkorát talált ugratni a lovával, hogy a patkónyomból nyomban forrás fakadt. Később aztán történt egyszer, hogy arra járt egy néma pásztorfiú, ivott a vízből, és láss, vagyis hallj csodát, egyszerre megeredt a nyelve.
A Nagyboldogasszony-bazilika nevezetessége a “divatozó Szűzanya“: az öltöztethető kegyszobor ruháit az egyházi ünnepeknek megfelelően cserélik, saját varró- és öltöztetőnője van.
A 10. fotó talán igényel némi magyarázatot. 1956-ban Lourdes-ban a magyar zarándokok egyszerű fakeresztet emeltek, amelyre egy vasláncot és a következő feliratot helyezték: Édes Szűzanya – Igazságot Magyarországnak! A képen látható két szem ebből a láncból származik.
A szentkúti remetebarlangokról óhatatlanul is a dél-olaszországi Matera jutott eszembe. A sziklába vájt lakó- és imaüregekben a szerzetesek évszázadokon át szolgálták istenüket távmunkában. Innen ered a remœte work kifejezés.
A szent forrásnál egy kisfiútól azt hallottam, hogy a csodatévő forrásvíz úgy működik a legjobban, ha a kutat körbejárva mindegyik csapból engedünk a kulacsunkba.
A buddhista sztúpát is körbejárni szokás. Miként azt a Buddha Park oldalán olvastam, “miután magunkban erényes szellemet alakítottunk ki, körbejárjuk a sztúpát kívül, belül, a Nap járásával és az imahenger forgásával megegyező irányban. Ezalatt, ha jókívánságokat, jó szándékokat fogalmazunk meg, azok a sztúpa áldása révén a mindent átható határtalan jóságtól elválaszthatatlanokká válnak.”
A Buddha Parkot (másik nevén Kőrösi Csoma Sándor Emlékparkot) a Magyarországi Karma Kagyüpa Közösség hozta létre a ’90-es évek elején. Egyházuk Kőrösi Csoma Sándort megvilágosultként tiszteli, és az általa megnyitott utat követi. Fontos feladatának tartják szellemi örökségének fenntartását és gyakorlását, ezért az ő tiszteletére emelték a Békesztúpát, amelyet Dalai Láma szentelt fel. A parkban van egy kis Kőrösi-múzeum is, valamint keleti ajándékbolt és egy buddhista templom, ez utóbbi időszakos nyitvatartással.
A belépés ide is (akárcsak Szentkútra) ingyenes, adományokat elfogadnak.
Túratipp: a közeli Sámsonháza egykori kőfejtője területén látványos lávakőzetrétegeket figyelhetünk meg, ill. a geológiai bemutatóhely felett találhatók a középkorban elpusztult Fejérkő várának romjai.
roziutazik.hu 