Szaloniki városkóstolgatás macskákkal és történelemmel

Kaliméra, Makedónia! Görög az ég. Sándor nagy, de Bukephalosz bírja. A macskák is jól vannak. Tintahalminta. Piac. Olajbogyó. Macskák. Még több macska. Óriási adag görög saláta, hal, kebab, oreganóval fűszerezett sült krumpli. Haszonleső macskák.

Umbrellas by Zongolopoulos – ejtőzés és konstans fotózkodás az ernyők alatt. Giorgios Zongolopoulos (1903-2004) az Esernyőket először 1995-ben mutatta be a Velencei Biennálén, annak zárását követően került az alkotás a szaloniki tengerpartra. Zongolopoulos különösen nagy megtiszteltetésnek érezte az Umbrellas felállítását Thesszalonikiben 1997-ben, abban az évben, amikor a város Európa Kulturális Fővárosa volt.

De a szerelem még többet jelentett számára: az idős mester egyszer azt nyilatkozta, hogy a legfontosabb a világon, amivel valaha is rendelkezett, a felesége volt. 1933-ban találkozott a szintén művész Eleni Paschalidouval, 1936-ban házasodtak össze, és együtt éltek Athén külvárosában egészen Eleni 1991-es haláláig, tudatosan gyerektelenül.

Egyszerre megtapasztalható idősíkok. Tegnapi makedónok. Rómaiak. Bizánciak. Görögök. Törökök. Ma megint görögök.

Unortodox módon szeretem az ortodox templomokat. Ez például az Agia Theodora, a Szent Teodóra-kolostor:

Ott a türk! A Török Köztársaság megalapítója és első elnöke, Mustafa Kemal Atatürk 1881-ben itt született Szalonikiben. Akkoriban a város az Oszmán Birodalom része volt, és Selâniknak hívták. (A város neve ma egyes nyelvekben – számtalanféle helyesírással – Thessaloniki, másokban Szaloniki, miként a magyarban is. A város eredeti neve Θεσσαλονίκη, Nagy Sándor féltestvére, Thesszaloniké makedón hercegnő után. Ebből kopott le sok nyelvben a „te”.)

Kemal Atatürk szülőháza

Az Atatürk-ház egész környékét belengi a török hangulat. Török kávézóban török kávé, török szuvenírboltban törökkávés-csésze. Csakis atatürkös! A török turistákat mágnesként vonzza a hely. A hűtődre is vehetsz pici Atatürköt.

Macskaköves, meredek utcákból álló, igazi balkáni hegyi negyedbe érek, ahol a jellegzetes kiugró erkélyek az új házakon is megjelennek – tűnik fel, ahogy felfelé török. Macska, kövess!

Van pár romos ház a negyedben, de ezek sem állnak üresen. Önkényes házfoglalók lakják. Házfoglaló macskák.

Macskapöcsnyi hegymászás: a Pasha’s Gardens (Pasák kertjei) egy elfeledett park a közelben. Szokatlan, félig romos kőépítmények tarkítják, ezeket 1904-ben építették, kicsit gaudís stílusban. Hogy miért, az már a feledés homályába veszett. Egyesek szerint oszmán szabadkőművesek, szúfik vagy muszlim misztikusok találkozóhelye vagy beavatási temploma volt, mások szerint szefárd zsidók hozták létre.

A múlt század elején itt egy nagy, nyitott kert volt, szökőkutakkal díszítve, ahonnan kiválóan meg lehetett csodálni a városra nyíló kilátást – azóta a fák és a környező épületek is sokat nőttek, részint az itteni kövekből, hiszen nagy részüket egész egyszerűen elhordták házépítési céllal.

Macskás kávézót találni a hegyen: boldogság. Jó, hát errefelé a gyakorlatban minden kávézó macskás… de ez deklaráltan az! A Little Big House (ami egy közösségi projekt) a Trigonion-torony közelében található. Mikor belépek, Elvis Presley szól, az egyik asztal melletti széken cirmos cica heverészik. Szabad?, kérdezem tőle a rend kedvéért. Szemmel láthatóan megengedő.

A helyre egyébként úgy sikerült rábukkanni, hogy egy szimpatikus közeli egységben egyszerűen nem volt kávé. Mert vendéglő. Szalonikiben ez gyakori jelenség: aki főz, az csak ételt, kávét nem. Na, szóval az ottani tulaj irányitott ide. Jól tette!

Hotel Kastoria, a szálloda lépcsőháza. Megtévesztő elegancia: a szobánk erkélyén falfirka, miszerint Alex és Depi itt szexelt 2019-ben. Háromszor!

Vasárnap. Reggel 9-kor a Ladadika egy zombinegyed, a tegnap estéről itt ragadt bulizókkal. Hangulata némiképp, mint a Teleki térnek. (Azt se bánom, ha a telek itt érnek. Bármikor tudom tartani a lépést a mediterrán tempóval.) A szupermarketek zárva, de még szombaton vettem kenyeret, ezt-azt. Nem volt pénzem otthon maradni: a 160 grammos szeletelt gépsonkáért itt 1,20-at fizettem.

Van egy csomó látnivaló.

Hajózni hívtak, kötélnek álltunk. A fedélzeti kávé drága, cserébe “ingyen” van a sétahajózás. Mondhatták volna azt is, hogy a tengeri körért kérnek pénzt, és a kávé van ajándékba, de így jobban hangzik. Ügyes! Egyszerűen muszáj volt kipróbálnunk, miként egy hagyományos családi vendéglőt is az egyik piacon.

És hát azok az olajbogyók mindenütt, ahh. Száz cicónak is egy a vége: nem bánom, ha vissza kell térnem ide alkalomadtán – addig is, látnak az istenek az Olümposzról.

Címek:

Little Big House: Andokidou 24, Thessaloniki
https://www.littlebighouse.gr/the-cafe/

Kemal Atatürk szülőháza: Apostolou Pavlou 17, Thessaloniki

Pasha’s Gardens: Agios Pavlos 546 34 https://goo.gl/maps/XQdVcq9yB9Zqcns2A

Hotel Kastoria: Leontos Sofou 17, Thessaloniki

Látogatás ideje: 2022. november

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s