10 izgalmas hely Kőszegen és környékén

Magyarország egyik legfestőibb kisvárosa, Kőszeg a környező vidékkel együtt a történelem, a természet és a kulturális élmények tökéletes kombinációját kínálja. Látnivalók, tippek és helyi érdekességek egy helyen, hogy a nyugat-magyarországi kirándulás felejthetetlen legyen!

1. Középkori főtér

Becsületes nevén: Jurisics tér. Ez Kőszeg történelmi központja, egykori piactér, amely a vár előtereként szolgált. A Jurisics tér körül számos értékes, védeztt épület található, köztük a reneszánsz Sgraffitós-ház, az 1766-ban épült Városkút, a Szentháromság-szobor, a Hősök kapuja és az Arany Egyszarvú Patikamúzeum.

2. A macskákkal őrzött Jurisics-vár

1532-ben a török hadak I. Szulejmán vezetésével ostrom alá vették Kőszeget. A várat Jurisics Miklós kapitány védte maroknyi seregével, és hősies ellenállásuknak köszönhetően a törökök nem tudták bevenni a várat. A legenda szerint, amikor a törökök végül visszavonultak, a kőszegi harangok délelőtt 11 órakor szólaltak meg, hogy jelezzék a győzelmet. Ennek emlékére a mai napig minden nap 11 órakor harangoznak Kőszegen. A várat ma két fekete macska, Fruzsi és Bagira őrzi, akik az udvar állandó lakói. Az épületben 1982 óta működik a Kőszegi Várszínház.

3. Ibrahim

A törökök elmentek, de a kávé itt maradt. A Fő tér 17. sz. alatt található Ibrahim kávézó évtizedek óta biztos pontja a kőszegi kirándulásoknak.

A képen látható cicák apró ízelítők a HA-FA Velem egyedi kézműves munkái közül.
Bútorokat, kerti faházakat is készítenek!

4. Poncichterek

Ezek bizony borozók. Konkrétan van a Kisponci meg a Nagyponci. S bár ma már a két kocsmát jelenti a szó, a régi kőszegi poncichterek német származású szőlőművesek és borászok voltak. Maga a poncichter a német Bohnenzüchter (babtermesztő) kifejezésből származik, mert a borászok a szőlősorok között babot is termesztettek. Ennek oka, hogy a bab nem árnyékolta a tőkét, ugyanakkor javította a talaj minőségét, és élelmiszerként is fontos szerepet játszott a családok életében. A poncichterek főként a XVIII-XIX. században voltak meghatározóak Kőszegen, de a borászatnak már a középkor óta nagy hagyománya van a környéken, a két legjellemzőbb borfajta a kékfrankos és a zweigelt.

Poncichter Borozó = Nagyponci, Kőszeg, Várkör 56, 9730; Kis Poncichter Borozó = Kisponci, Kőszeg, Rajnis u. 10, 9730

5. Becsületkasszás őstermelők

A becsületkasszás árusok hagyománya a közösségi bizalomra épül: a helyiek a házaik előtt kínálják saját terményeiket – zöldségeket, gyümölcsöket, virágokat. A vásárlók az összeget a kihelyezett perselybe dobják. A rendszer meglepően jól működik, nemcsak Kőszegen, hanem a környékbeli falvakban is bevett szokás.

nem csak Kőszegen, de a környékbeli falvakban is bevett szokás a becsületkasszás árusítás

6. Iskola a határon

Ottlik Géza Iskola a határon című regényének katonai alreáliskolája valós alapokon nyugszik: a történet a kőszegi Honvédelmi Nevelőintézet falai között játszódik, ahol maga a szerző is diák volt a harmincas években. A város így nemcsak festői szépsége, hanem irodalomtörténeti jelentősége miatt is különleges. A regény komor, fegyelmezett világa és az intézmény rideg épületei ma is felidézik a korszak szigorú nevelési eszméit, valamint a kamaszfiúk belső vívódásait.

7. Írott-kő a határon

Az Írott-kő (Geschriebenstein) a Kőszegi-hegység, valamint a Dunántúl és Burgenland legmagasabb pontja, 884 méteres magasságával. Nevét egy feliratos határkőről kapta, amely az Esterházy- és a Batthyány-birtokok határát jelezte. A csúcson álló kőkilátót 1913-ban építették, érdekessége, hogy a torony a magyar oldalon áll, míg a bejárata Ausztriából nyílik. Az Írott-kő az Országos Kéktúra nyugati végpontja, egyben ez az Írottkő Natúrpark középpontja, és része az Alpannonia túraútvonalnak, amely a Semmeringről vezet a kőszegi szőlőkig.

8. Velem

Velem a Szent Vid-hegy lábánál fekvő település, amely a Szent Vid-kápolnáról, a fafaragás hagyományairól és a Velemi Stúdióról (alkotótábor és népművészeti műhely) meg a gesztenyeünnepről ismert. És persze Törőcsik Mariról. A színésznő 1973-ban vásárolt meg egy parasztházat a faluban, ahol eleinte nyarait töltötte, majd idős korában állandó lakhelye volt. További velemi érdekesség, hogy a második világháború végén, 1944. december 27. és 1945. március 19. között itt őrizték a magyar Szent Koronát.

9. Cáki pincesor

Cák Kőszegről mindössze néhány kilométerre, Velemtől északra fekvő kis település, a Kőszegi-hegység lábánál. A híres cáki pincesor tagjait a XVIII-XIX. században építették, és elsősorban gesztenye és gyümölcsök tárolására használták. A környék híres a szelídgesztenyéseiről, a helyiek számára a gesztenye alapvető élelmiszer volt. A fagerendákból épített pincéknek jellemzően zsúpfedeles tetejük van.

a műemlék pincesor ma skanzenként működik

10. Léka

Léka (Lockenhaus) vára a XIII. század elején épült, és a középkori Magyarország egyik jelentős erődje volt. Kőszegről nyugatra, közvetlenül a határ közelében található Ausztriában. Várának története szorosan összefonódik a nyugat-magyarországi főúri családokéval: birtokolták a Csákok, a Kőszegiek, a Kanizsaiak, majd a Nádasdyak, később az Esterházyak. A vár ellenállt a tatár támadásnak, fontos szerepet játszott az osztrák–magyar határharcokban, és 1605-ben a törökök is sikertelenül ostromolták. A lékai várban ma múzeum, étterem és szálloda is van. Alatta fekszik a Burgteich, a vár tava, amelyben pontyok, sügérek, csukák és harcsák élnek boldogan, míg ki nem fogják őket.