Milyen gyakran szoktál arra ébredni, hogy hm, el kéne menni Moldovába? Hogy meg kéne nézni, hogy fest Kisjenő? Ez ugyanis a magyar neve Chișinăunak, Moldova fővárosának. A város sokaknak még orosz nevén, mint Kisinyov (Кишинёв) lehet meg, lévén, hogy Moldova a Szovjetunió része volt. Ma már inkább az Európai Unióban lennének.
A moldávoknak nyilván annyi közük van az oroszokhoz, mint ide Lacháza, lévén, hogy a moldávok voltaképpen románok. Vagy nem… A román nyelv moldovai dialektusát beszélik, amelyet helyben moldáv nyelvnek is neveznek. Arról folyamatos vita van, hogy a moldovai önazonosítás a románoktól elkülönülő etnikai csoportot vagy egy részhalmazt jelent-e. (A Moldovai Köztársaságban 2004-ben a lakosság 2,1%-a, 2014-ben 7%-a vallotta magát románnak.)
De először is érjünk oda. Ha a reptérről rögtön a belvárosba igyekszel, ezt napközben könnyen megteheted tömegközlekedés igénybevételével is, például a 30-as busszal (6-23:00) ami kábé 40 perc alatt ér be, és hasonló a menetideje a 165-ös minibusznak is (5:30-22:00). A buszjegy ára 6 lei (1 MDL = 20 HUF, 2024. szeptember).

A 30-as a város főutcáján (Stefan cel Mare si Sfant Boulevard) közlekedik, ahol gyorsan meg is találni Kisjenő számos látnivalóját: a Diadalívet, a mögötte elterülő parkot a Krisztus születése templommal, számos nagyszabású kormányzati épületet, az Eminescu Színházat.
Mihai Eminescu (1850-1889) a legismertebb román költő, akinek életműve nagy hatással volt a modern román nyelv kialakulására, a költői nyelv fejlődésére. Írt szépprózát, színműveket, a román sajtó egyik legkiemelkedőbb írója volt.


Ugyanerre a térre szoborták Eminescu szerelmét. A szintén költő Veronica Micle, eredeti nevén Ana Câmpeanu (1850-1889) egy padon üldögélve várja az ihletet.
III. (Nagy) István Moldva fejedelme volt 1457–1504 között. Uralkodása alatt Moldva erős állammá fejlődött, és megőrizte függetlenségét a Magyar Királysággal, Lengyelországgal és az Oszmán Birodalommal szemben. István 36 csatából 34-ben győzött, nem véletlenül ő a legfőbb alak a városközpontban, magasba nyúló talapzatáról figyeli a forgalmat. Odébb galambok pihengetnek uniós kavicsokon.


Az Alexander Puskin Ház-Múzeum (Casa-Muzeu „Alexandr Pușkin”) régi épülete egy lakótelepen húzódik meg, mint a múlt kis zárványa. Puskin itt kezdte el írni az Anyegint – az író kisinyovi tartózkodásáról a Túl a Pruton blogon olvashatsz bővebben, ahol egyébként rengeteg hasznos információt találsz Moldovával kapcsolatban.

Kisjenőnek van kis hercege is. Nagyon kis. A Valea Morilor-tó partján áll, odébb van neki rózsája is. Akár a rotunda felől érkezel a Kaszkádok lépcsőjén (Scara Cascadelor) a tóhoz, akár visszafelé teszed meg ezt a szakaszt, mindenképpen csodás látvány fogad.



Amiben különösen erős a város a galambokon és az irodalmi vonatkozásokon túl, az a népi motívumok felvonultatása, legyen szó térkövezésről, óriáspadról, tehénről vagy kekszről:
Na és a brutalizmus. A szovjet érából ittmaradt cirkuszépület autentikusan koronázza az oszló kőlapok fedte teret:

A két legjobb múzeum: a Moldovai Nemzeti Művészeti Múzeum (Muzeul Național de Artă a Moldovei) és a Nemzeti Etnográfiai és Természettudományi Múzeum (Muzeul Naţional de Etnografie şi Istorie Naturală). Közös vonásuk, hogy mindkettőbe 10 lei a teljes árú belépő (igen, az tényleg 200 forint), és hogy mindkettőt mint épületet is érdemes szemügyre venni. Mutatom. Külső felvétel: az Etnográfiai utcafrontja, benti: a Művészeti lépcsőháza.


Van még egy érdekes múzeum a városban: a Chișinăui Városi Történeti Múzeum (Muzeul de Istorie al Orașului Chișinău) az 1860 és 1888 között épült, 27 méter magas egykori víztoronyban kapott helyet.
Rusztikus hangulat a nagyvárosban: Moldova első fatemploma, a Szucsávai Új Szent János-templom 2008-ban épült.

A Ciuflea-monostor (Mănăstirea Ciuflea) építését Anastasie Ciufli finanszírozta fivére, Teodor végakaratának megfelelően. A testvérek kereskedők voltak, 1821-ben vándoroltak Macedóniából Besszarábiába. A monostort 1858. június 6-án szentelték fel. Teodor földi maradványait a templom déli szárnyában helyezték el, ahol 11 évvel később testvére is csatlakozott hozzá.



A 19. század második felében Kisjenő Besszarábia tartomány fővárosaként már nagyvárosnak számított, de a további fejlődést hátráltatta a megfelelő közlekedési kapcsolatok hiánya az orosz birodalom más városai felé, gyakorlatilag csak Odesszán keresztül volt összekötve az ország többi részével. Ezt a problémát oldotta meg a vasúti fejlesztés.

A pályaudvar építési munkálatai 1870-ben fejeződtek be, az első szerelvény 1871 augusztusában érkezett meg az állomásra.
Az állomás mögött van a Lokomotiv Bolhapiac (Piața second-hand și de vechituri “Lokomotiv”). A second hand mennyország felé vezető vasúti felüljáró alig használt kutyával csábít vásárlásra.



Kisjenő belvárosában valahonnan mindig szól a zene, éspedig jó zene. Az előbb említett Odesszát idézik sok helyütt az építészeti megoldások is, hozzák a feelinget a tópartra levezető lépcsők, a házak vaskorlátos magasföldszinti bejáratai.
Érdemes útba ejteni a temető melletti Örökkévalóság Emlékegyüttest (Complexul Memorial „Eternitate”) – a nagy vörös emlékmű felülről ötágú csillagot formáz.
Amit idő (és főleg előzetes időpontfoglalás) hiányában most kihagytam, az a város környékét behálózó, földalatti pincerendszer meglátogatása. A két legjobb választás a Milestii Mici és a Cricova borászatok, ahol le lehet jutni a borbirodalmak útvesztőibe.
Napi vásárlásra szerintem a legjobbak a Linella bolthálózat üzletei, de van pláza is, úgy hívják: MallDova. Érted… 😀
Kisjenőben az is jó, hogy innét már nagyon könnyű eljutni Transznisztriába, azaz a Dnyeszter Menti Köztársaságba, ami egy oroszbarát de facto állam Moldován belül:
Búcsúzóul a kisjenői reptéren gyúlt bennem világosság, miszerint a magyarázat minden késésre: a kapitány is meg a cabin crew is szobor! 😃

Látogatás ideje: 2024. szeptember











