“Nézz ki, hajnal van, és a mezőkön sok-sok emlék kering,
ott áll Wanda, és nézd csak Stefan is, épp a kezével int.
Gondolj a galambokra Krakkó főterén…”
– Bereményi Géza
Galambból márpedig megszámlálhatatlanul sok van.

A galambok meg nem számlálása után majdnem beleléptem Roman Polanski tenyerébe.

Ez még a Schindler listája helyszínen hagyott díszletei közti bolyongás előtt volt, az meg utána, hogy véletlenül meglátogattam Sławomir Mrożeket a kriptájában. Nem tudtam, hogy ott van. Mármint nem aktuálisan, hanem egyáltalán, abban az altemplomban.

Az meg már jóval később volt, hogy a szovjet típusú mintalakótelep, Nowa Huta felé lerobbant a villamos, mindenki megindult egy buszmegálló felé, hát mentem velük, jött egy jelzés nélküli, jól feltömörültem magam is, annyira jól, hogy egy nő tőlem kérdezte, hogy ez ugye akkor a 22-esnek a pótlóbusza. Azt persze csak sejtem, hogy ezt kérdezte, mert hát lengyelül kérdezte, ami a világ összes más nyelvében kevésbé szükségelt mássalhangzókat is fölszívta – néha már látom, amit hallok, s bár ez lehetne az első lépés a megértés felé, nem mindegy, hogy honnan indulunk… –, már csak ezért is válaszoltam jól megfontolt magánhangzókkal, mint áaaa… ööö, ó!, meg azért is, mert én szeretek egyedül utazni. A nő erre bátorítóan mosolygott, és elismételte, mint valami pszichovisszhang. Lehet, nem is lengyel volt, hanem egy született mással-hangzó.

A pótlóbusz sofőrje nem ezért tévedt el, csak simán pont annyi fogalma volt az útvonalról, mint nekem, de a tapasztalat azt mutatja, hogy ha elegendő mennyiségű utas elegendő hangerővel ordítja ugyanazt, akkor az ilyen ballépések megnyugtatóan korrigálhatók.

Nowa Hutában a Ronald Reagan térbe torkollik az Aleja Róz, tenném még hozzá, mint közérdekű infót.

És ha már: itt rengetegen hordanak maszkot az utcán is (az időm 2020 júliusa, a pandémia első évada), ilyen tekintetben tehát nem sikerült beolvadnom; a villamoson viszont van apróval működő jegyautomata, ebből kifolyólag gyakoriak az első fékezés után négykézlábazó groszyvadászok is, tehát mégis sikerült?
Krakkói galériáim – kattints a képekre, úgy meg tudod nézni nagyobb méretben!
Belváros:

























Wawel:















Zsidónegyed (Kazimierz):










Az egykori płaszówi koncentrációs tábor területe és a Schindler listája itthagyott díszletei a Liban kőfejtőben:













Látogatás ideje: 2020. július
Kapcsolódó bejegyzés: Wojtek közlegény sztorija, avagy állati kultúrhíd Krakkó és Edinburgh között