Budapest – Titkos helyek a városban
Budapest egyik legkülönlegesebb, nonstop nyitva tartó, ingyenes múzeuma, ahol a téglagyártás történetével és a téglajelekkel is megismerkedhetünk, Kőbányán várja az érdeklődőket.
Cím: 1108 Budapest, Újhegyi út 10.
A mai Újhegy park és a kőbányai Mély-tó (bányató) környéke kiváló adottságokkal rendelkezett a kőbányászathoz – a Magyar Nemzeti Múzeum, Magyar Tudományos Akadémia, az Egyetemi Könyvtár és a Lánchíd építőelemeinek egy részét is itt fejtették –, valamint a tégla- és cserépgyártáshoz. Nem véletlen tehát, hogy itt kapott helyet a Kőbányai Téglamúzeum, ami Európa első ilyen gyűjteménye.
A kőbányai téglagyártás története
A főváros és elődvárosai építkezéseinek téglaszükségletét két fő helyen, Óbudán és Kőbányán gyártották. A kőbányai téglakészítés legelső jelölése a XVIII. sz. végén jelenik meg a térképen. Kezdetben még csak a kőfejtés során kitermelt agyagot dolgoztåk fel téglának. A XIX. sz. első felében – az országban az elsők között – megjelennek már a téglagyárak is. A téglagyártás fejlődésére a gyarapodás (pl. ipari fejlődés) és a kataklizmák (pl. nagy pesti árvíz) egyaránt hatottak.
A folyamat során a tulajdonosok gyakran változtak, miközben a gyártás helye megmaradt. Jelentős kőbányai téglagyártó helyek voltak Óhegyen, a Téglagyári dűlőben, az Óhegy alján és Újhegyen. Mai ismereteink szerint Óhegyen 13, a Téglagyári dűlőben 16, az Óhegy alján 6, Újhegyen 9 téglaipari kis- és nagyüzem működött.
Az agyag kibányászása, fejtése nagy fizikai megterhelést jelentett a munkásoknak, mert ezt a műveletet eleinte kezdetleges eszközökkel végezték (ásó, csákány, lapát, talicska), nem beszélve a fejtéssel járó veszélyekről (omlás, vízömlés stb.). Ezt a munkát a későbbiek folyamán gépiesítették. Az agyagfejtő munkások bére nemcsak a kitermelt mennyiségtől függött, hanem az agyag minőségétől is (pl. a kék agyagért többet kaptak).
Az államosítás után négy gyárba vonták össze a régieket. Később kimerültek az agyaglelőhelyek, a város terjedésével Kőbánya a város mértani középpontjába került, az építőiparban jelentős technikai forradalomra került sor. A nyolcvanas évek végére az utolsó gyár működése is megszűnt.
A téglajelek
Téglajelnek hívják a készítés során a téglán hagyott nyomokat, jeleket, jelzéseket, amelyek lehetnek véletlenszerűek vagy szándékosak. Ez utóbbiak tájékoztatnak a tulajdonosról, a készítőről, a tégla készítésének idejéről, üzeneteket hordozhatnak, egyes esetekben technikai jellegű tájékoztatásra szolgálnak (pl. bizonyos darabszám).
A téglajel állhat betű(k)ből, évszám(ok)ból, jel(ek)ből. A címer, a korona vagy egyszerű ábrák gyakran alkalmazott téglajelek voltak. Néha a téglán egyedi jelzést találhatunk. Ilyen akkor is keletkezik, ha a lágy téglán a szárítás során például egy macska átszalad, majd az így „megjelölt“ téglát kiégetik.
roziutazik.hu 