Kazahsztán történelmi nyelvi reformot hajt végre: a cirill írás helyett fokozatosan bevezetik a latin ábécét. Az ábécéválasztás nem csupán nyelvészeti kérdés, hanem a modernizáció és a nemzeti identitás megújításának szimbóluma is, amely 2031-re teljesen átalakítja az ország kulturális és digitális arculatát.
Kazahsztán új fejezetet nyitott nyelvi történetében. A közép-ázsiai exszovjet köztársaság néhány éve indította el azt a nagyszabású folyamatot, amelynek célja a cirill írásmód leváltása egy modern latin betűs ábécére. A változás nemcsak a helyesírásról szól, sokkal inkább a nemzeti identitás és a jövőkép újradefiniálásáról.
A kezdeményezés 2017-ben indult a Nurszultan Nazarbajev akkori elnök döntésével, aki az ábécéreformot a „modern Kazahsztán megteremtésének” kulcsfontosságú lépésének nevezte. A diktátor eredeti terve szerint 2025-re már mindenki latin betűkkel írta volna a kazah nyelvet, de a folyamat a vártnál összetettebbnek bizonyult. Az új politikai vezetés, élén Kaszim-Zsomart Tokajev elnökkel, meghosszabbította az átmenetet. A teljes áttérés új határideje 2031.

A latin betűs kazah ábécé többszöri átdolgozáson esett át. A legfrissebb, 2023-ban elfogadott változat a korábbiaknál gördülékenyebb, közelebb áll a kazah hangrendszerhez, és egyszerűbb a digitális használatban is. Az új írásmód 31 betűt tartalmaz, és a nyelv „természetesebb” külsejét hivatott visszaadni, miközben nemzetközileg is könnyebben olvashatóvá teszi a kazah szavakat.
Ma még három írásrendszer él párhuzamosan: a cirill, a latin és az arab. A cirill betűk továbbra is jelen vannak az állami intézményekben és a mindennapi életben, míg a latin ábécét fokozatosan vezetik be az oktatásban és a médiában. Az arab írást elsősorban a Kínában és Iránban élő kazah közösségek használják.
A reform hívei szerint az új betűrend nemcsak a globalizáció felé nyitja meg Kazahsztánt, hanem egyfajta kulturális önállóságot is kifejez. A kritikusok viszont attól tartanak, hogy a lakosság egy része – főleg az idősebb generáció – nehezebben fogja elsajátítani az új rendszert. Abban azonban a legtöbben egyetértenek, hogy a latin ábécé megkönnyíti az ország kapcsolatait a nyugati világgal és a török nyelvű nemzetekkel, miközben erősíti Kazahsztán helyét a globális digitális térben.
Források és további olvasnivaló
- Kazinform (2024): “Tokayev okays revised Kazakh Latin alphabet, transition set by 2031”
- Eurasianet (2023): “Kazakhstan’s Latin alphabet reform enters new phase”
- BBC News (2021): “Kazakhstan pushes alphabet reform to 2031”
- Wikipedia: “Kazakh Latin alphabet”
- Kazakhstan Ministry of Science and Higher Education (2023): minedu.gov.kz
KIEGÉSZÍTÉS: amint arra egy kommentelő felhívta a figyelmet az Utazás a poszt-szovjet térségben csoportban, a kazakok csak a szovjet-orosz elnyomás miatt kezdtek el cirill betűkkel írni, addigi történelmük során erre nem volt példa. A Wikipédián ez áll: “A nyelvet a 11. századtól arab írással írták, 1924-től az Ahmet Bajturszinuli által a kidolgozott, az arabban amúgy nem létező kazak hangok leírására szolgáló ۆ, گ, ڭ, پ és چ betűkkel kibővített változatával. Ezt hivatalosan 1929-ig használták; ekkor váltottak a latin írásra, melyet a cirill ábécé 1940-es bevezetéséig használtak. Az arab írást ma is használják a kazak nyelv írására Afganisztánban, Iránban és a kínai Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen. A törökországi és európai diaszpórák a török ábécét használják.”