Kihagyhatatlan látnivalók és rejtett kincsek az egyik legszebb olasz tartományban, avagy időtlen ringatózás a reneszánsz itáliai bölcsőjében, Toszkána régióban.
Ebben a cikkben az alábbi városokról lesz szó:
Firenze
Ideális esetben egy toszkánai utazásból csak Firenzére önmagában több napot kell szánni (bár én úgy vagyok vele, hogy még egy villámlátogatás is jobb, mint egyáltalán nem ott lenni). A legfontosabb látnivalók: a dóm, a Ponte Vecchio, Dávid, az Uffizi, a Dante-emlékek, ráadásnak némi gasztrokaland a piacon. Ezekről nem is írnék most, tele van velük az internet és a világ mindenik könyvtára, legfeljebb annyi tippet adnék, hogy az Uffizi Képtár önmagában egésznapos program, amit jóelőre meg kell tervezni, és online megvenni a jegyet, különben a sorbanállás is órákat vihet el.

Firenze napnyugta előtt, szakadó esőben. Bőrig áztam felfelé menet a hegyre… de megérte a misztikus látványért, a nagyjából 1000 éves San Miniato al Monte kapujából. Odabenn épp mise volt, és a templomszolga beinvitált minket, maroknyi hátizsákos csavargót, nyugodtan üljünk le hátul csöpögni. Ezúton is köszi!
A város szerencsemalaca Porcellino, a fényesre dörzsölt orrú vaddisznó. A Piazza del Mercato Nuovón álló szobor szájába pénzérmét kell helyezni, és ha az onnét egyenesen átesik az alatta lévő rácson, akkor szerencse ér. A rituálé után Porcellino orrának is kijár a simogatás, ezzel biztosíthatod be azt, hogy visszatérj még a városba.


Ha Firenzében jársz, keress meg egy buchettát! Amikor I. Cosimo de’ Medici engedélyezte a termelőknek a saját házukban történő borárusítást, a gazdag firenzeiek szolgálói az ilyen apró borablakokon keresztül oldották meg az értékesítést. A buchetták kifejezetten jól jöttek pestis idején, meg a covid alatt is. Lehet akármilyen járvány, a jó toszkán borhoz hozzá kell jutni…

Reneszánsz street art, avagy micsoda vandál volt ez a Michelangelo! Összekaristolta a Palazzo Vecchio falát.

A L’importuno di Michelangelo-nak nevezett középkori graffiti a palota Uffizi felőli sarkánál látható, és több verzió is van a keletkezésére: az egyik elmélet szerint a művészt rendszeresen beszélgetésre fogta egy hírhedten unalmas fazon, Michelangelo meg, hogy elüsse az időt, közben a falba véste a csevegő férfi képmását. A másik változat szerint Michelangelo szemtanúja volt egy kivégzésnek a téren, az arc pedig a halálraítélt férfié.
Ez meg egy mutatós szobor a Ponte Vecchio közelében:

Igor Mitoraj régi kedvencem, róla lesz külön cikk. Firenzében is jelen van: 1999-es egyéni kiállítása alkalmából helyezte el a Töredezett Tündareósz c. bronzszobrot a Boboli-kertben található Gesztenyeréten (Prato dei Castagni).

A Boboli-kertet (Giardino di Boboli), azaz a Palazzo Pitti parkját a Medici család alakította ki, megteremtve az olasz kertstílust, amely sok európai udvar számára példát mutatott. A gondosan megtervezett, hatalmas zöld terület egyfajta szabadtéri múzeumként működik, tele ókori és reneszánsz szobrokkal.

Később a Habsburg-Lotharingiaiak és a Savoyaiak tovább bővítették a területet, egészen a Porta Romanáig terjesztve határait. A kert különlegességei közé tartoznak a barlangok (köztük a Buontalenti-féle híres grotta), valamint a monumentális szökőkutak, például a Neptun- és az Óceán-kút.
Pisa
Mennyire volt jó ötlet mocsárra építkezni? Majd eldől…


A pisai ferde torony azért dől, mert laza, puha talajra épült. Az alapja homokból, agyagból és iszapos üledékekből áll, mivel Pisa környéke egykor mocsaras terület volt. Az építkezés 1173-ban kezdődött, és már az első néhány emelet elkészülte után észrevették, hogy a torony süllyedni kezdett. A puha talaj nem tudta egyenletesen megtartani a súlyt, így az építmény az egyik irányba kezdett dőlni. Próbálták korrigálni a problémát, például a felsőbb szinteket kissé ferdére építették az ellenkező irányba, de a torony dafke ferdült tovább. Az évszázadok során különböző megerősítési munkálatokat végeztek rajta, és a modern mérnöki megoldásoknak köszönhetően sikerült mára stabilizálni.
A Csodák tere (Piazza dei Miracoli) a pisai román stílus lenyűgöző és harmonikus példája, ötvözi a klasszikus, ókeresztény, lombard és keleti motívumokat. Az épületek egységes stílust képviselnek; a dóm, a torony, a keresztelőkápolna és a Camposanto temető együtt az emberi élet allegóriáját jelenítik meg.


A Csodák tere nevezetességeibe különféle kombinált jegyek válthatók. Ha szeretnél felmenni a ferde toronyba: 20 euró a katedrálissal közös jegy, ill. 27 az összes helyszínre érvényes. Ha a tornyot csak lentről szemlélnéd: 8 vagy 11 euróért válthatsz 2 vagy több látványosságra érvényes belépőt (2025. nyár). Jegyelővétel, további infók itt. https://www.opapisa.it/en/tickets/
Egy helyi diák véletlen találkozása Keith Haringgel Európa egyik legnagyobb falfestményének létrejöttéhez vezetett. 1989-ben Piergiorgio Castellani antropológia szakos hallgató New Yorkban nyaralt, amikor véletlenül összefutott a híresen közvetlen Haringgel, aki meghívta őt a stúdiójába, és itt született meg az ötlet egy falfestményről a pisai San Antonio templom oldalára.

Haring általában egy nap alatt elkészült a falfestményeivel, de ez négy napot vett igénybe, diákok segítségével, ill. egy helyi festékcég támogatásával, amely ingyen biztosította az anyagokat. A festmény a művész utolsó köztéri alkotásai közé tartozik, Keith Haring a következő évben, 1990-ben hunyt el AIDS-ben.
A templomfalon látható, 10 méter magas és 18 méter széles mű Európa legnagyobb köztéri falfestménye, témája a világbéke, ahogy azt a címe, a Tuttomondo ( Az egész világ) is sugallja. Haring pisai tartózkodása alatt a szemközti szállodában lakott.
Ha már street art: a Haringtől nem messze van egy Kobra is.

Galileo Galilei (1564–1642), a pisai születésű fizikus, matematikus és csillagász távcsövével elsőként figyelte meg részletesen az égi jelenségeket, megkérdőjelezve a geocentrikus világképet. Emiatt 1633-ban összeütközésbe került a katolikus egyházzal. Műveit betiltották, tanai megtagadására kényszerítették, és élete utolsó éveit házi őrizetben kellett töltenie. A különlegesen intelligens óriásszekta egészen 1992-ig fenntartotta az ítéletet.


A Piazza dei Cavalieri a város második legnagyobb tere, fő épületeit Giorgio Vasari tervezte. Itt található a város egyetlen reneszánsz stílusú temploma, a Santo Stefano dei Cavalieri templom. Kiemelkedő épületek a Palazzo della Carovana és a Palazzo dell’Orologio, amelyek ma az egyik legrangosabb olasz egyetemhez, a Scuola Normale Superiore-hez tartoznak. A freskókkal díszített homlokzatú, XVI. századi Palazzo della Carovana a Szent István Lovagrend központja volt; a ma könyvtárként működő Palazzo dell’Orologio pedig az a hely, ahol egykor Ugolino della Gherardesca grófot és családját éheztették, ahogy azt Dante is megírta az Isteni színjátékban.
San Gimignano
Középkori felhőkarcolók, avagy farokméregetés a XIII. századból. San Gimignanóban akkoriban nem is vették emberszámba, aki nem tudott magas házat építeni. Nagyon magasat.
Mozis vonal: ezeket a tornyokat védték meg a nénik a Zeffirelli-filmben (Un tè con Mussolini).
Szóval a lényeg, hogy San Gimignano, ez a dombtetőre épült toszkán kisváros középkori tornyairól híres, amelyeket az egymással versengő famíliák emeltettek. A valaha állt 72-ből mára 13 maradt talpon. Az 1990 óta UNESCO világörökségi helyszínként védett város panorámájáért a 54 méter magas Torre Grossára érdemes felmenni.
Lucca
Újrahasznosítás magas szinten: a luccai Piazza dell’Anfiteatro házaiba beépítették az ie. II. századi római amfiteátrum maradványait. A négy kapun át megközelíthető tér ovális formája ma is az antik épület alaprajzát követi.


A San Frediano templomban nyugszik Szent Zita, a szolgálók, az elveszett kulcsok és Lucca védőszentje, 1272-ben bekövetkezett halála óta. Teste “romolhatatlan”, természetesen mumifikálódott.
Zita parasztlány volt. 12 évesen cselédnek érkezett Luccába, évek múltán házvezetőnővé léptették elő, szelíd természetéről és kemény munkabírásáról volt ismert. És ennél többről is.

A leggyakoribb történet, ami Zitával kapcsolatban elhangzik, arról szól, hogy kenyeret osztogatott a szegényeknek. Lebuktatták, de amikor meg kellett mutatnia a kötényét, abból kenyér helyett csak virágok kerültek napvilágra. (Pont úgy, ahogy az a legenda szerint a mi Árpád-házi Szent Erzsébetünkkel történt, nahát.) Noch dazu: állítólag, amikor Zita 60 éves korában elhunyt, a templom harangjai spontán megszólaltak. (További romolhatatlan szentekről ebben a cikkemben esik szó.)
Olaszországban is háromféle vendéglátóhely létezik: a fancy-design-instabarát, a fényképes étlappal kommunikáló turistacsapda, meg ahova a helyiek járnak – a legjobb kávét és kiszolgálást ez utóbbiban fogod megkapni.


Luccában ilyen egység pl. a La Piazzetta (Via della Fratta 35). Isteni a pisztáciás cornettójuk is!
Livorno
A tengerparton álló Fortezza Vecchia és a városközponthoz közeli Fortezza Nuova, azaz a régi és az új erőd közös jellemzője, hogy kívülről látványosak, bemenni egyértelműen a kikötő védelmező Vecchiába érdemes.

De igazából nem is ezekért jöttünk, hanem a csatornák szabdalta városrészért. A Venezia Nuova negyedet a XVIII. század elején alakították ki a régi erőd és a Bernardo Buontalenti által tervezett ötszögletű védelmi árok mentén, a városközpont kiterjesztéseként. A kikötőbe irányuló áruforgalom szükségessé tette több csatorna megépítését, amelyek közül a legismertebb a Canale dei Navicelli. A negyed építészeti kialakítását Giovanni Battista Santi sienai építész tervezte, akinek munkája máig meghatározza Venezia Nuova atmoszféráját.
A Terrazza Mascagni Livorno legszebb tengerparti sétánya. 1925-ben épült Enrico Salvais tervei alapján, egy egykori erőd helyén. A 8700 négyzetméteres tér padlója fekete-fehér sakkmintás, több mint 34 000 kőlapból áll, és 4000 oszlopos korlát választja el a tengertől.
Kivéve, ha nagyon fúj a szél.

hullámzó kaland ilyentájt a parton.
Hopp, a helyszínt majd’ elfelejtem, pardon:
Toszkána az, Livorno. Terrazza Mascagni.
Látogatás ideje: 2022. szeptember, 2024. október