Monaco a világ második legkisebb országa (Vatikán után), de nem ez az egyetlen rekordja. Monaco a világ legsűrűbben lakott országa: területe 2,1 km², de több mint 38 ezer ember lakja, így itt a legmagasabb a népsűrűség. Ez a világ leggazdagabb lakosságú országa: a monacóiak jelentős része milliomos, ha épp nem milliárdos. És ez a legnagyobb arányban külföldiek által lakott ország: a lakosság több mint 75%-a nem monacói állampolgár, ami nyilván összefügg azzal, hogy Monaco egy adóparadicsom, és nem mellékesen a világ egyik legbiztonságosabb országa.
Monaco hivatalos nyelve a francia, a leggyakrabban beszélt nyelvek közé tartozik az olasz és az angol, ill. a monacói, amely a ligur nyelv nyugati változata, egyesek szerint dialektus, mások szerint nyelv. A törpeállam pénzneme az euró.
1. A Monacói Hercegség szívében található hercegi palota (Palais Princier) egy középkori erődítményből átalakított, impozáns épületegyüttes,évszázadok óta a Grimaldi-család hivatalos rezidenciája, Monaco egyik legfőbb nevezetessége.
A Monacói Hercegség uralkodóháza a Grimaldi-ház, amelyet 1160-ban Grimaldo Canella alapított Genovában. Francesco Grimaldi 1297-ben szerzetesnek öltözve foglalta el Monacót, és ezzel a trükkel kiérdemelte a Malizia (hm, fordítsuk talán Csalárdnak) nevet. A Grimaldik közül ő volt az első, aki Monacóban uralkodott, a palota mellett álló csuhás szobrot a holland Kees Verkade készítette róla. A holland művész több alkotásával összefuthatunk Monaco utcáit járva.
A több mint 700 éve uralkodó Grimaldi-dinasztia leszármazottjaiból álló monacói hercegi család élén ma II. Albert herceg áll. Palotája időszakosan látogatható, most például nem lehetett bemenni, de egy őrségváltást elcsíptem:
2. A monacói székesegyház (Cathédrale de Notre-Dame-Immaculée) 1875 és 1903 között épült, és arról nevezetes, hogy itt volt Grace Kelly és III. Rainier herceg esküvője, ma pedig mindketten itt nyugszanak.
Grace Kelly amerikai színésznőként vált világhírűvé az 1950-es években. 1955-ben elnyerte a legjobb női főszereplőnek járó Oscar-díjat a Vidéki lány című filmben nyújtott alakításáért. 1956-ban hozzáment III. Rainerhez, és ettől kezdve Gratia Patricia monacói hercegnéként élt. 1982-ben tragikus autóbalesetben hunyt el.
Ahogy Monacóban számos helyen, úgy a katedrális előtt is találunk régi fotóval illusztrált infótáblát. Az itteni a hercegi pár házasságkötését idézi fel, amely 1956. április 19-én zajlott, és az évszázad esküvőjeként emlegették.
Amúgy nem Grace Kelly volt az első színész a hercegi családban. Ghislaine Dommanget (1900–1991) francia színésznő II. Lajos herceg felesége volt 1946-tól 1949-ig. Akkor aztán a Ghislaine-nél 30 évvel idősebb Lajos meghalt, és annak unokája, III. Rainer lett a monacói herceg, mivel Charlotte, aki II. Lajos házasságon kívül, Marie Juliette Louvet kabaréénekesnőtől született lánya volt, átengedte az utódlási jogot.
3. Saint-Martin kertek (Les Jardins Saint-Martin): park páratlan panorámával. A katedrális “alatt” burjánzik az egzotikus vegetáció. A virágillatot sajnos nem tudtam lefotózni, de a látvány önmagáért beszél.
4. Monaco-Ville óvárosa: A sziklára, sőt, Sziklára (le Rocher, így hívják a hegyet) épült apró település hangulatos kis utcáiban találunk kávézókat, éttermeket, szuvenírboltokat, bár szerintem érdekesebbek a kétnyelvű utcanévtáblák, francia és monacói nyelven.
Az óriáshajókkal érkező amerikai turistacsoportok kedvéért kapható párizsos hűtőmágnes is (mindössze 1 euróért!) – Európa ez is, az is tökmindegy… 😃
A közelben van az Óceanográfiai Múzeum (Musée Océanographique), a tengeri élővilágot bemutató intézményt 1957-től 1988-ig Cousteau kapitány vezette.
5. A Monacói Hercegség nem tagja az EU-nak és hivatalosan nem tartozik bele a schengeni övezetbe sem, de facto azonban igen: nincs határellenőrzés. Ha lenne, akkor is mehetnél személyivel – de mi van, ha gyűjtöd a pecséteket az útleveledbe?
Akkor besétálsz a városházára (Mairie de Monaco), odalépsz a bejárattal szemben ülő monacói állami alkalmazotthoz (nem lehet eltéveszteni, csak egy ember ül az aulában), odanyújtod neki az passzportot, ő pedig lepecsételi.
6. A Casino de Monte-Carlo, a szerencsejátékok luxusfellegvára 1863 óta üzemel. A mai épület 1879-ben készült el, és a Belle Époque építészet egyik remekműve, amelyet Charles Garnier, a párizsi operaház építésze tervezett. Gazdagon díszített belső tereivel – márványoszlopokkal, aranyozott részletekkel és kristálycsillárokkal – James Bond-filmekből is ismerős lehet.
A főbejáratnál leparkoló Ferrari tulajdonosa kiszáll, besiet az épületbe. A kaszinó egyik alkalmazottja máris az autónál terem, hogy három nyelvű kiírást helyezzen el a szélvédőn, miszerint ne érj hozzá. Az orosz wannabe-influencer lányok egy lépéssel hátrébb húzódnak fotózkodni.
Tipp: ha nagyon rá vagy függve a kocsikra, nézd meg a monacói hercegi autógyűjteményt.
7. Teos Gallery a Metropole Shopping Monte-Carlo nevű bevásárlóközpontban: az elegáns lépcsősorokkal, óriási csillárokkal fényt űző elitpláza önmagában is látványosság, de a kultúrértéket a legfelső szinten található kortárs galéria képviseli.
A galéria tulajdonosa Gianluca Gaudio olasz művészeti tanácsadó és televíziós műsorvezető, akivel véletlenül lett egy közös képem: fogalmam nem volt, hogy ki a férfi, aki fel-alá járkált a háttérben, csak itthon tűnt fel, amikor megnéztem a Teos Gallery oldalát… (Én a nyúl alatti gömbben tükröződöm, az szándékos.)
8. A Monacói Nagydíj pályája (Circuit de Monaco): A Forma–1 rajongóknak kötelező! A városi pálya hossza 3,337 kilométer. A versenyre Monaco számos utcáját lezárják, a közlekedési táblákat, virágágyásokat eltüntetik, felállítják a boxutcát, a kerítéseket, a kerékvetőket és az összesen 100 000 nézőt befogadni képes lelátókat. A 2025 májusi futamról itt található minden információ.
9. Port Hercule, azaz a yachtkikötő, amelyet körülölelnek az egymás hegyén-hátán épülő új, újabb és legújabb épületek. Meg a pálya.
10. Kávézás a Rue Princesse Caroline-on, ami egy sétálóutca. Csak nyugiban. Megjegyezném, van valami kifinomultan vicces abban, hogy itt se fizettem 2 eurónál többet egy eszpresszóért. Próbáljam meg ugyanezt egy random budapesti helyen?
Mindez belefért egy napba. Nizzából jöttem át kényelmes tempóban, tömegközlekedéssel. A 600-as busz a nizzai Square Normandie Niemenről indul (jegyár egy útra 2,5 euró, a sofőrnél lehet fizetni), végigkanyarog a Côte d’Azur közbeeső tengerparti településein, jó kis panorámás trip.
Látogatás ideje: 2025. március 31.
roziutazik.hu 