Arkhimédészi csavargás

Minden idők egyik legnagyobb matematikusa és feltalálója, a π papája, Arkhimédész i. e. 287-ben Szürakuszaiban született, azaz a mai Szirakúzában, Szicília szigetén.

Egyéb felfedezései mellett bebizonyította, hogy a kör kerületének és átmérőjének aránya ugyanannyi, mint területének és sugara négyzetének az aránya. Igaz, neve csak két évezreddel később lett a gyereknek, de Arkhimédész megbecsülte, hogy értéke 3+10/71 (kb. 3,1408) és 3+1/7 (kb. 3,1429) közé esik. (A π jelölést először William Jones használta 1707-ben, a görög betű a περίμετρος, azaz kerület rövidítése.)

Heuréka! Megtaláltam Arkhimédész szobrát!

Arkhimédész arra is rájött, hogy a gömb felszíne megegyezik a köré írt hengerpalást területével, térfogata pedig a köré írt henger térfogatának 2/3-a; meg hogy az egyenlő oldalú henger, az abba belepasszoló gömb, ill. kúp térfogatainak aránya 3:2:1. Annyira tetszettek neki ezek az összefüggések, hogy kívánságára sírkövére is gömböt meg hengert véstek.

Arra nyilván nem számított, hogy ezt már 75 évesen megkapja – még bőven lett volna gondolkodnivalója. A második pun háború idején épp homokba rajzolt ábráin merengett, amikor egy római katona beletrappolt a jegyzetbe. Arkhimédész rászólt: “Ne zavard a köreimet!”, mire a légiós leszúrta…

Szirakúzában, az Ortigián fekvő óváros kellős közepén Arkhimédész Leonardóval osztozik egy múzeumon (Museo Archimede e Leonardo a Siracusa), ahol találmányaik működő modelljei vannak kiállítva. A belépő ára 7 euró (2025. március), nyitva 10:30 – 19:00, bent nem szabad fotózni, cím: Via Vincenzo Mirabella, 31, 96100 Siracusa.

Szobra nem csak az ókori tudósnak van a városban. Egy körforgalomban emlékművet emeltek a pínek is, ami rendkívül praktikus: eszedbe juttatja, míg állsz a dugóban, hogy számold ki a meg nem tett utat…

Milyen magas lehet, 3,14 méter?

BOLDOG PÍ NAPOT mindenkinek, aki 03. 14-én olvassa ezt a cikket! 🙂

Látogatás ideje: i. sz. 2025. febr. 27. – márc. 1.

Hozzászólás