Utazunk! Jó, de ki az a mi?

Többes szám első személyben fordul elő sok nyelvben az a nyelvtani jelenség, hogy megkülönböztetnek inkluzív és exkluzív mi-t. Ez a kluzivitás.

Az inkluzív mi az, amikor hozzád beszélek, azt mondom, hogy mi, és ezt úgy értem, hogy te meg én. (Vagy a Mancika, te meg én.) Exkluzív mi-t akkor mondok neked, ha csak a Mancikára és magamra gondolok.

Például: „megyünk nyaralni, csomagolj” – ha csak nem az inasom vagy, akkor itt arra gondolok, hogy te is jössz – inkluzív mi. De: „megyünk nyaralni, majd küldök képeslapot”, nos, ebben az esetben téged nem viszünk, sajnálom – exkluzív mi. A magyarban tehát ugyanazt a névmást és ugyanazt az igét használjuk mindkét esetben (de pl. németül, angolul is).

nem mindegy, hol vagy, körön belül vagy kívül

Az inkluzív és exkluzív mi megkülönböztetése Balthasar Bickel és Johanna Nichols kutatása szerint a világ nyelveinek 40 százalékában figyelhető meg. Előfordul minden kontinensen, de különösen Délkelet-Ázsiában, Óceániában, illetve az észak- és dél-amerikai indián nyelvekben.

A kecsuáknál például ez a helyzet:

ñuqanchik: mi – inkluzív
ñuqayku: mi – exkluzív
rinchik: megyünk – inkluzív
riyku (vagy riniku): megyünk – exkluzív
allqunchik: a mi kutyánk – inkluzív
allquyku: a mi kutyánk – exkluzív

A csiroki indiánok még tovább mennek a variálásban, mivel azt is megkülönböztetik nyelvtanilag, hogy hány embert érint az adott cselekvés:

inega: megyünk (te és én) – duális inkluzív 
osdega: megyünk (ő meg én) – duális exkluzív
idega: megyünk (hárman vagy többen, és te is köztük vagy) – plurális inkluzív
otsega: megyünk (hárman vagy többen, de te nem) – plurális exkluzív

Házi feladat

Fordítsd csirokira a következő mondatot:

Előre megyünk, nem hátra.

Forrás: a Wikipedia német nyelvű szócikke

Ezt a posztot eredetileg a Határeset blogra írtam.

Hozzászólás